Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

D. Matuz Edit–Sz. Kállay Ágota: Késő bronzkori – kora vaskori településrészlet Mátraszentimre–Ágasváron

Urnák nyak- és hastöredékei lehettek a különböző vízszintesen (9. kép 4.), függőlegesen (9. kép 7.), ferdén (9. kép 6.) árkolt, bemélyített vonallal vagy kannelúrával díszített töredékek. Ez általános díszítőmotívum vizsgált korszakunkban. Jellemző a mátraszentimrei anyagra az, hogy a vízszintes besimítás sor, sorok alatt V, illetve fordított V alakban szétnyíló besimítás sorok találhatóak (8. kép 1., 2., 9. kép 5., 12. kép 1-5.). A pilinyi és a lausitzi kultúrában gyakori ez a díszítési mód (ott egészen más a formakincs), de előfordul a kyjaticei és a preszkíta anyagban is.

2() A Prut-Dnyeszter vidéki preszkíta kerámia gyakori motívuma ez a minta, ami megjelenik a hazai szkíta kori kerámiaművesség első szakaszában is.

21 A két tojásdad testű fazék (8. kép 3-4.) általános típus a késő bronzkori-kora vaskori leletanyagban. Hasonló darabokat találunk a kyjeticei kultúra anyagában, bütyökdíszes fazekat ismerünk többek között Felsőtárkány-Várhegyről, Harsányból, Ózd-Kőaljáról, Radzovcéből is.

22 Kevés a leletek között az ujjbenyomással tagolt plasztikus bordadísz (10. kép 8.), több a bütyökdíszes, illetve a lapos fogófüllel ellátott darab. Ezek egyik része urnákhoz, a másik fazekakhoz tartozhatott. Általános díszítőelemek a bronzkor folyamán, a házikerámiajellemzői, datáló értékük nincs. Egy töredékről, ahol ^plasztikus bordát jobbra dőlő ferde bevagdalás díszíti (12. kép 7.), feltételezzük, hogy hasonló lehetett, mint a Felsőtárkány-várhegyi és a Bükkszentlászló-nagysánci bevagdalt peremű és bordadíszű darabok. Ezeket vajdasági és Al-Duna vidéki analógiák alapján а На В periódus második felére datáltuk.

23 Behúzott peremű tálak töredékei mind a ház, mind a gödör anyagában előfordulnak. Egy nagyobb töredék a házból (10. kép 1.) származik. Ez a késő bronzkor, kora vaskor folyamán általánosan használt, népcsoporthoz nem köthető típus. Töredékeink analógiái ismertek a kyjaticei kultúra földváraiból és a preszkíta sírok anyagából is.

24 A behúzott turbántekercses peremű tálaknak csak egy-két darabja került elő Mátraszentimrén, azok is erősen kopott felületűek. A gödör anyagából való egy kisméretű cserép (12. kép 11.). Behúzott, síkozottperemű tál töredéke valamivel több van, két darab a ház (10. kép 7.) és négy a gödör területéről való (12. kép 6., 8.). Ezek sem datáló értékűek, mert bár az urnamezős kultúra fő táltípusaként a Reinecke BD-től a Ha C-ig voltak használatban, a Ha A-tól általánosan elterjedtek a késő bronzkor népeinél. A kyjaticei kultúra 20. VELIACIK, 1983. (lausitzi) XX. t. 1-3., XXIV. t. 4 stb. KEMENCZEI Tibor 1984. (pilinyi) II. t. 12., III. t. 3. stb. (kyjaticei) LXXII. t. 14., 21., 22., LXXXII. t. 14. stb. PATEK Erzsébet 1966/67. I. t. 6. Uő.: 1974. (preszkíta) III. t. 16., Uő. 1989/90. 26. t. 9., KEMENCZEI Tibor 1989. 7. ábra 7. 21. KEMENCZEI Tibor 1983. 44. jegyzet, (Tiszavasvári-Csárdapart) Abb. 9. 22. D. MATUZ Edit 1992. (Felsőtárkány-Várhegy) IV. t. 1. KEMENCZEI Tibor 1984. (Harsány) LXXXVIII. t. 9., (Ózd-Kőalja) XCI. t. 6, 8. stb. FURMÁNEK, Václav 1990. Abb. 26. 5. 23. D. MATUZ Edit 1992. 17-19., D. MATUZ E. 1993. Bükkszentlászló-Nagysánc (Kézirat). 24. NOVÁKI Gyula-SÁNDORFY György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. (Nagybörzsöny-Rustokhegy) 72. t. l.,2. KEMENCZEI Tibor 1984. 43., 45. CIII. t. 12., CIX. t. 8. D. MATUZ Edit 1992. II. t. 1., VI. t. 1., FURMÁNEK, Václav 1990. Taf. 11. 8., 11. A preszkíta leletek között: KEMENCZEI Tibor 1988. 94., 3. t. 1., Uő: 1989. 5. t. 6. stb. 55