Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

D. Matuz Edit–Sz. Kállay Ágota: Késő bronzkori – kora vaskori településrészlet Mátraszentimre–Ágasváron

ség) és Kalakacán (Vajdaság) is hasonló urnákat találtak."

1 A másik két urna - bár az egyik másodlagosan átégett, így erősen deformálódott (7. kép 2.), a másik pedig nagyon töredékes (6. kép 2.) - hasvonala élesebb, meredekebb szöget zár be, mint azt az előző urnáknál láttuk. Analógiáit keresve a kettős fogófülekre példát az erdélyi 6. századra datált korai szkíta anyagban találtuk meg." Az urnák mellett a mátraszentimrei ház kormeghatározásra alkalmas darabjai a kihajló peremű, tojásdad testű (8. kép 1.) és a kihajló peremű, kettőskúpos, lekerekített hasú (8. kép 2.) edények. Egészen pontos analógiákat nem találtunk meg a hazai késő bronzkori, kora vaskori leletanyagban. A Felsőtárkány-várhegyi település 1. házának kétfülű, tojásdad testű edénye hasonló a 8. kép 1. edényéhez. Ott a vízszintesen futó besimítás alatt, a négy bütyök mellett függőleges vonalkötegekből álló hármas besimítás fut.

12 Ez a 8. kép 2. edényének díszítésére emlékeztet. Megállapíthatjuk, hogy a tojásdad testű edényhez hasonló kétfülű formák megvannak a Ha A korú dobrudzsai Coslegeni és a bulgáriai Cerkovna csoport anyagában, K-Szlovákia, Podólia és az Al-Duna vidékén is.

13 Ugyanakkor a felsőtárkányihoz legközelebb álló edényeket a Dunántúl preszkíta hatású Ha B

2-B

r

ra datálható emlékanyagában találtuk meg.

I4 Ezek döntően kétfülű edények, a mátraszentimrei edénynek csak a fele maradt meg, de feltehetően nem volt füle. A Mezőcsát-hörcsögösi temetőből ismert hasonló, fül nélküli, bütyökdíszes edény, ahol a fül alatt V alakú besimítás látható. Füles forma ismert Maklárról és fordított V alakú besimított minta Tarnaörsről a preszkíta sírok anyagából.

15 A 8. kép 2. edénye erősebben kihajló peremű, szélesebb szájú, lekerekített kettőskúpos hasú. Ez a forma megtalálható a hazai és a szlovákiai kyjaticei lelőhelyeken.

16 Ez az az urnatípus, ami gyakori a preszkíta sírokban, amit a mezőcsáti csoport sírkerámiájának elemzésénél kyjaticei típusnak tartanak a kutatók. Szép darabokat ismerünk Mezőcsátról, Füzesabonyból, Tarnaörsről, Dormándról. Megtalálható ezeken a nyak, illetve a has vízszintesen árkolt díszítése, a függőleges vonalcsoport-díszítés is.

17 10. PLEINEROVA-OLMEROVA 1958. Obr. 4., Obr. 7. 2., 3., VINSKI-GASPARINI 1973. TAb. 115. 4., 9., 10. P. MEDOVlC 1988. SÍ. 123. 11. VAS1LIEV, Valentin 1980. 7. t. 3.,27. t. 4. G. MARINESCU 1984. Abb. 4., Abb. 8., Abb. 10. 12. D. MATUZEdit 1992.21. III. 1. 13. HANSEL, Bernhard 1976. (Coslogeni csoport) Taf. I. 25., (Cerkovna csop.) Taf. II. 25, 29. típus, DEMETEROVÁ, Sona 1987. (Suciu-de Sus kultúra) Abb. 2. 12. 14. PATEK Erzsébet 1968. (Lengyeltóti) XCI. t. 3,4., (Kakasd) LXXIX t. 11., (Pécs-Makárhegy) XCVII.t. 4., 5. Uő.: 1981. 189-190. Taf. I. 11. és az elterjedési térkép. Uő.: 1982. (Dunaföldvár) 18. t. H/2., (Kakasd) 18. t. K/2. KŐSZEGI Frigyes 1988. (Báta-Öreghegy) 13. t. 13., (Pécs-Makárhegy) 13. t. 20. 15. PATEK Erzsébet 1974. (Mezőcsát-Hörcsögös) Taf. II. 5., Uő. 1980. (Mezőcsát-Hörcsögös) Abb. 3.32., Uő. 1989/90. (Maklár, Koszpérium), 17. t. 7. (Tarnaörs, Csárdamajor) 26. t. 9. 16. SOÓS Virág 1979. (Pösténypuszta-Homokbánya) VIII. t. 6., IX. t. 1., KEMENCZEI Tibor 1984. (Szihalom-Vasútállomás) LXIX. t. 17., (Harsány) LXXXVIII. 3., 6., (Mezőcsát) LXXXIX. t. 4.; PAULIK, Jozef 1962. (Rimavska-Sobota) 1. t. A. 3., (Chotín) 3. t. A 1., (Podrecany) 7. t. A. 1. FURMÁNEK, Václav 1990. (Radzovce) Abb. 26. 3., 9. 17. KEMENCZEI Tibor 1989. 66. (Füzesabony-Öregdomb) 3. ábra 3., PATEK Erzsébet 1974. (Mezőcsát-Hörcsögös) Taf. II. 1., 3., 10., Uő. 1989/90. 71. (Füzesabony-Kettőshalom) 4. t. 1., 5., 5. t. 24., 10. t. 3., 13. t. 2. (Tarnaörs-Csárdamajor) 27. t. 5., (Dormánd-Hanyipuszta) 2. t. 7. 53