Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Koczkáné Király Júlia: Gárdonyi Géza Az én falum című novelláskötete

Nem az a fajta vidámság ez, amelyiknek nevetése van. Csak afféle csöndes, békés vidámság, mint az erdő vidámsága, mikor a nap rásüt. Az embereink komolyak és mélázók, mint az erdő fái. Az erdő fáinak egyik oldala árnyékos marad a fényben is, de azért a másik érzi a napsugár gyönyörűségét."

37 „Gólyák, méhek, kislibák" Szerb Antal így ír Gárdonyi Gézáról: „Gárdonyi a polgárság lefelé fordult írója, és ideálja a tisztaság és az egyszerűség. Legfőbb témája a falu. Tulajdonképpen nem is a paraszt érdekli az emberkerülő Gárdonyit, hanem maga a falu: a házak, az állatok, a bogarak, s főképpen a gyerekek."

38 Az én falumra is vonatkoztathatjuk a megállapításnak azt a részét, melyben Szerb Antal kifejti, milyen fontos részét képezi Gárdonyi műveinek a környezetében fellelhető élőlények, tárgyak. Gárdonyi e kötetben szereplő novelláiban az állatok emberként viselkednek, tulajdonságaik emberiek. Részletes megfigyelésük során az író képes annyira azonosulni velük, mint akár a gyermekekkel. Megérti e bennük zajló folyamatokat, s nemcsak a természeti jelenségre rácsodálkozó ember beszél belőle, hanem - a tőle megszokott módon - itt is a lelket keresi, s azon keresztül jut el a dolgok mélyebb megértéséhez, átéléséhez. „...Hát honnan tudja az a tyúk, hogy a tojásait a kellő időben, a kellő órában, a kellő vigyázatossággal meg kell forgatnia?... Ma már ezt a gazdasági akadémián tanítják. A tyúk nem jár abba az iskolába, mégis tudja..."

39 Gárdonyi csodálattal adózik az állatoknak. Csodálja, hogy a fecskék és a gólyák tudják, mikor és hova kell menniük. A faluhoz tartozónak érzi őket annyira, mintha a gólyák is emberek, a falu vissza-visszatérő lakói lennének. Ezt egyébként a falu lakói is így érzik. „A szomszédok összefutnak. A szép Szabó Magda is kiáll a konyhaajtóba. A tenyerét a szeméhez tartja: nézi mosolyogva a gólyákat. A gólya lengő ugrásokkal jár ide-oda a fészke körül. - Hát a feleséged hol marad, hej! - kiáltja fel hozzá a bakter. - Az később jön - magyarázza Fodor András -, később jön az asszonyokkal.

,,4

° Az állatok hozzátartoznak a faluhoz, a mindennapok szerves részét képezik. Képesek örömöt, de képesek bánatot is szerezni az embereknek. Gárdonyi is érzi ezt az együvé tartozást, s talán ebből adódóan szentel nekik nagyobb teret. Az ember és az állat kapcsolatának ábrázolása kedvelt téma a magyar és a világirodalomban.

41 Az ember és a kutya életének összeforrottsága gyakran szolgált ihletként egy-egy mű megszületéséhez. Gárdonyi is ehhez a témához nyúl András meg a kutyája című történetében. Maros kutya valóságos főhőssé magasztosul ebben a novellában. Emberi értékekkel bír, egy embernek is becsületére váló tulajdonságai vannak. Pusztulása - bár a falu más véleményen van -, teljes egészében emberi magatartásra vall. Gazdája fogalmazza ezt meg, aki igazán jól ismerte a kutyát. „Mert csak ő tudta, hogy nem volt veszett a szegény jó Maros kutya. Hej, dehogy volt veszett: a bárányt kereste az, a veresszemű bárányt. Mármost vagy azért ölte magát a vízbe, hogy nem találta meg, vagy azérton, hogy olyan becsületes-ártatlanul megverődött."

42 37. SZERB Antal, 1986. 476. 38. GÁRDONYI Géza, é. n. I. 21. 39. GÁRDONYI Géza, é. n. I. 16. 40. GÁRDONYI Géza, é. n. I. 84. 41. GÁRDONYI Géza, é. n. I. 19. 42. GÁRDONYI Géza, é. n. II. 134. 250