Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)

Az ünnepség első szónoka a Kör titkára, Scossa Dezső volt, aki Zalár József elnök, már említett akadályoztatása miatt lett az előadó. Beszédét azzal kezdte, hogy „Hazánk ezeréves fennállásának ünnepén kegyelettel kutatja fel nemzetünk mindamaz emlékeket, a melyek a honfoglaló ősök diadalmas hadának útját jelzik, s hódolattal teszi le koszorúját mindama nagy fiai emlékére, akik a honnak ezeréves történetét megalkotni segítettek. Heves vármegye kétszeres örömmel vesz részt a magyar haza emez ünnepén. Joggal és önérzettel teszi, hogy egyrészt határain belül ütöttek tábort a honfoglaló Árpád vezérei: Tass és Szabolcs, hogy győzelmes seregeikkel örök időkre meghódítsák e földet nekünk - létezése tehát a honfoglalással egyidős. De másrészt dicsekvéssel hivatkozhatik rá, hogy teljesen befejezte a honfoglalás nagy munkáját, mert lakosai között ma már nincs egy is, aki nyelvében és szívében magát büszkén magyarnak ne vallaná. A honfoglaló vezérek emlékét nemsokára büszke obeliszk hirdeti Tiszafüred piacán". Majd így folytatta: „Ma pedig ünnepre gyűltünk össze, hogy a magyar kultúra egyik legnevesebb bajnokának, irodalmunk egyik büszkeségének emlékét elevenítsük fel, aki azok seregében küzdött, akik vér és erőszak nélkül, a nemzeti műveltség fegyverével, dicső példájukkal, lángoló hazaszeretetük fáklyáját lobogtatva mutatták meg az utat, a mely a magyar nemzetnek nyelvben és érzelemben való egységévé, a honfoglaló magyarság vezető szerepének biztosítására vezet". Ezt követően az előadó Bajza József életének fontosabb állomásait tekintette át.

7s Scossa Dezső előadásának végén a Kör nevében leleplezte Bajza József emléktábláját. Ezt követően hangzott el Zalár József erre az alkalomra írt Bajza című verse.

76 A szavalat után a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében Gyulai Pál szólt az egyesületekhez. Emlékbeszédét Bajza életműve mindmáig egyik legjobb jellemzésének tekinthetjük. „Bajza kitűnő költő volt, s még kitűnőbb kritikus, aki nem csekély befolyással volt irodalmunk fejlődésére" - állapította meg. Az szűcsi ünnepség jelentőségét a következőkben látta: „Az idő rohan, az irodalmi és politikai világban új bajnokok és új küzdelmek állanak elő, a régiek háttérbe szorulnak, s néha még emlékük is elhomályosul. Éppen azért köszönet és hála Heves megye lelkes fiainak, különösen az egri irodalmi körnek, hogy nem engedik elhomályosulni Bajza emlékét. Méltán büszkék földijükre, mert egy kitűnő írót tisztelnek benne, a ki jelentékeny hatással volt a nemzeti élet fejlődésére, egy tiszta életű, buzgó hazafit, a kit hazafi-bánata ölt meg. Fény nevére, áldás emlékére!"

77 Gyulai Pál ünnepi szavai után Szana Tamás, a Petőfi Társaság nevében beszélt. Elmondta, hogy az ünnepségen: „annál nagyobb örömmel vesz részt, mert a Társaság nevét viselő költő Bajza kortársa és barátja volt." Az ünnepség végén a helyi iskolás gyermekek a Himnuszt énekelték. A kor szokásának megfelelően az emléktábla-avatást Kóthy József és Kopácsi Pál házánál díszebéd követte.

78 75. Egri Híradó, 1896. aug. 29. 76. Egri Újság, 1896. aug. 25. 77. Egri Híradó, 1896. aug. 29. - A beszéd szövege megjelent GYULAI Pál: Emlékbeszédek II. kötet, Harmadik, bővített kiadás. Bp. 1914. 391-394. Ezért közlésétől eltekintünk. 78. Egri Újság, 1896. aug. 25. 236