Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)

//. A Kör tevékenysége 1. Művészi estek szervezése A Kör választmánya évente 10-12 művészi estély rendezését tervezte.

62 Az egyesület ünneprendező bizottsága április 26-án elhatározta, hogy az első művészi estet május 11-én délután tartják meg a városháza nagytermében.

63 Így is történt. A rendezvényt a közkedvelt Egri Dalkör nyitotta meg Lányi Ernő Honfi dalával. „A terem jó akusztikája pompásan érvényre juttatta a szépen betanított kar érzéssel teli énekét, és a közönség, bár jól ismeri e remek műdalt, még mindig rokonszenvesen fogadta" - írta az Egri Újság tudósítója.

64 Ezt követően Horváth Cyrill titkár körvonalazta az egylet programját, remek előadásában. Mondanivalóját így summázta: „Védelmezni óhajtjuk a magyar géniusz régi nemes hagyományait; feladatunk lesz a közízlés helyes irányba terelésén közremunkálni, s az irodalom színe-javára rámutatni, legyen az próza vagy vers, költői munka vagy tudományos alkotás, regény vagy színdarab, könyvben vagy színpadon. Mi szolgálatába állunk az igazi, a tisztességes és valóban nemzeti szellemű irodalomnak és a magunk körében ártalmatlanná óhajtjuk tenni a gyomot, mi az irodalmak kertjében éppúgy megterem, mint a rózsák közt a mérges dudva és a csalán. Mi azt akarjuk, hogy ez a kör felnőttek iskolája legyen, ahová minden tisztességes és hazafias érzésű ember örömmel és haszonnal léphet. - És számítunk a családapákra és -anyákra, kik nem akarhatják, hogy fiaik és leányaik lelke káros irodalmi irányzatok hatása alatt elsorvadjon; számítunk a férjekre, kik családi szentélyük tisztaságára féltékenyek; számítunk a közönségre, mely tiszteli és kívánja a valódi műveltséget, ismerni akarja a művészetünk karakterét, nemesíteni óhajtja a színházat; és számítunk édes mindnyájunkra, kik előtt szent a nemzet léte és boldogulása. A zászló kibontva: - induljunk utána lelkesedéssel!"

65 Az emelkedett hangú, a nemzeti műveltség hagyományaira támaszkodó, a modernség vadhajtásait elutasító programadó előadás után a művészi est zeneszámmal folytatódott. Szentkirályi Irén és Bergmann Ágost zongorán adták elő Mosonyi Mihály Ünnepi zene című darabját. Ezt követően Mendelssohn Triója a Szentivánéji álomból című számát hegedűn Weidl Gyula, zongorán Weidl Hedvig, harmoniumon Lányi Ernő adta elő. A trió elhangzása után Nagy Mariska egy operaáriát és több népdalt adott elő Lányi Ernő zenekíséretével. Ezután az egyre híresebbé váló helyi Kamara-társaság vonósnégyese (Weidl Gyula, Hirsh Hugó, Saád Henrik, Meyer Guido) Beethoven XVIII. opuszát adta elő, ritka nagy hatással. Az ünnepség zenei fénypontja Liszt Ferenc VI. rapszódiája volt, amelyet a szentpétervári Zeneakadémia nagy tehetségű, fiatal zongoratanára, Weisz József adott elő, programon kívül. A sajtótudósítás szerint: „Weisz Úr zongorajátéka valóban tüneményszerű. A közönség visszafogott lélegzettel, mohón élvezte játékát." Az est műsorát a helyi tanítóképző énekkarából, s az Egri Dalkörből alakított vegyes kar éneke zárta a régi magyar dalok előadásával. Az Egri Újság tudósítása szerint: „A bemutatkozás a Körhöz fűzött várakozásokhozt méltó volt. Ilyennek képzeltük el mi ezt a kultúregyletet. Modern és Eger társadalmi életében fordulópontot fog jelenteni."

66 62. Egri Újság, 1895. febr. 26. 63. Egri Újság, 1895. ápr. 26. 64. Egri Újság, 1895. máj. 14. 65. Heves Vármegyei Hírlap, 1895. máj. 15., 17. 66. Egri Újság, 1895. máj. 14. 233