Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

4. kép. Ady E. u. 54. számú ház végfala előtt 5. kép. Az „ásító" lábainál „ásító", 4 kőlábas faoszloppal, az eresz csorgásának javítása, utcai paddal (vörösre festve). Fotó: Bakó Ferenc 1960 Fotó: Bakó Ferenc 1960 sági és társadalmi szinten állhatott. A molnárház kisebb, mindössze egy szoba és konyha, de a juhászé nagyobb, ez már a XIX. századra jellemző háromsejtű ház szobával, konyhával és kamrával. Összehasonlításként jegyzem meg, hogy a kántor házában négy szoba, konyha és egy kamra van, bár a szobák (legalábbis egy) oktatási célt is szolgálhattak.

40 A hagyomány révén tudom, hogy még a múlt század derekán is laktak Kömlőn olyan kétsejtû házban, ahol a pitvarból egyik oldalra lakószoba, a másikra istálló nyílt: tehát mindkét helyiségnek azonos udvari kijárata volt. A házat 1840 körül építették és 1898-ban bontották le. Ez a ház bizonyára szegényebb emberé volt, de a módosabb jobbágyok állataikat a lakóháztól külön épített, nagyobb méretű istállóban tartották. Ennek a tüzelős ólnak, a nagyalföldi állattartási-építkezési szokások szerint, nem volt födémje és rendszeresen tüzeltek benne. Valószínű, hogy a fentebb említett határbeli „estállók" is ehhez a típushoz tartoztak. Kömlő népi építkezése tehát az uradalom irányító szerepe mellett a környező táj hagyományos gyakorlatának hatása alatt fejlődött. Az első eredménye az épületek tartósságában, korszerűségében, megfelelő használhatóságában nyilvánult meg, a másodiké a homlokzatok arányaiban, színeiben, díszítésmódjában, azaz az épület szépségében fejeződött ki. Az uradalom hatása két csatornán érzékelhető. Az egyik az egri vezetők és építészek instrukciói révén valósult meg, ez a kapcsolat azonban 1807-ben - mint tudjuk átalakult, Kömlő más szervezeti keretek közé került. A másik hatás azonban megmaradt éppúgy, mintha a falu továbbra is az egri domínium része lenne. Ismeretes, hogy ennek az uradalomnak nemcsak alföldi falvai voltak, mint Kömlő, hanem hegyvidékiek is és ez a két táj, termékei, s egyéb javai cseréjével kiegészítette egymást. Kömlő múlt századi épületein megjelenik először a fazsindely, majd a terméskőpala, amiket a püs40. HML XII. Liber 79/1. 197