Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)
vándoroltak el. Saját gyűjtésem szerint 1946-ban 50 család költözött el a Fehér megyei Etyek községbe. 15 Bár a tengeren túlra irányuló kivándorlás számaránya viszonylag szerény volt Komlón, lh az iskolai dolgozatok jelentőségén félül mégis tárgyalják. Amerika, mint a nagy lehetőségek földje sokat foglalkoztatta a gyerekek képzeletét és egy-egy kivándorló sikerei, odakint elért, szinte alig hihető eredményei, közismertek voltak a felnőttek körében. Cseh Éva 8. osztályos tanuló így ír a családjában megtörtént emigrációról: „Nagyapám Domoszlai Mihály 18 éves korában elhagyta szülőfaluját, Vécs községet és fiatal barátaival kivándorolt Amerikába, világot látni. Dolgozott gyárban, bányában, azután egy nagy farmon. Három év után annyira erőt vett rajta a honvágy, hogy tovább maradni nem tudott. Induláskor levélben értesítette szüleit, hogy a Titanusz hajón indul haza. Útközben megkedvelte a tengeri utat, egyet gondolt, hajózgat az óceánon. Szakácskodott, s mint jókedélyű fiatalembert megszerette a hajóskapitány, így aztán a Titanusz hajóról másik hajóra szállt át és járta az óceánokat egy esztendeig. Annyira tetszett neki a tenger, hogy írni is elfelejtett haza. Időközben nagy szerencsétlenség történt, a tengeren elsüllyedt a Titanusz hajó, az utasok elpusztultak. Híre jutott ennek Vécs községbe is, á dédnagyanyám Fehér Erzsébet megsiratta, meggyászolta a fiát, azt hitte, ő is halott. Volt aztán nagy öröm, boldogság, mikor hazament nagyapám egy év múlva. Nagyapám Gyöngyösön telepedett le véglegesen. Három hold szántóföldje és két hold szőlője volt, ebben dolgozgatott, gazdálkodott, különösen szerette ápolgatni a gyümölcsfákat." (A hajó neve természetesen Titanic volt.) Neufeld Miklós arról számol be, hogy nagyapja sikeresen dolgozott az Újvilágban. „Nagyanyámnak kilenc fia volt, ebből öt meghalt, kettő a fronton halt meg. Nagyapám kivándorolt Amerikába 1905-ben. Ott volt 18 hónapig. Annyi pénzt keresett, hogy egy cséplő és egy traktor árát meg tudta venni rajta. Azért jött haza Amerikából, mert a lába megfájdult." Valószínű, hogy ugyanerre a nagyapára emlékszik vissza Neufeld Zsuzsanna 7. osztályos kislány is: „Én Kömlőn születtem, sokat gondolok még nagyapámra. Elmesélte, hogy Amerikában háromszor volt, utoljára 1907-ben. Nagyanyám addig a gyerekekkel maga volt. Sokat dolgoztak, hogy boldog életet teremtsenek gyermekeiknek." A Kiss családból három kisdiák írt Amerikáról: 6-7-8. osztályosok (két Mária és Borbála). Egyik amerikás nagyszülejük, Godó Joakimnak az első gyermeke, egy lány, még Kömlőn született, de a többi nyolc már az Újvilágban. „Még mind a nyolcan élnek. Nagyapámmal még most is tartsuk a kapcsolatot. Szeretne hazajönni látogatóba, de nem lehet, mert beteges." Borbála 8. osztályos, az ő dolgozata a legrészletesebb. Két nagyszülőről is tud, akik Amerikában jártak. „Édesanyám apja Kömlőn született 1880-ban. Ö sokszor beszélte, hogy volt, mikor ők kicsik voltak. Nagyapámék hatan voltak testvérek, négy fiú és két lány. Ezek közül egy meghalt, kettő pedig kimenekült Amerikába. 1949-ben küldött csomagot, levelet pedig nem olyan rég. Az egyiknek, aki Amerikában van, két lánya van. Magyarul egyik sem tud írni, sem olvasni. Levelet angolul írják és egy tanár, aki Egerbe van, az unokatestvére a két lánynak, az fordítsa le magyarra. A másiknak, aki Amerikában van, egy fia volt. Pilótának tanult és egy napon lelőtték." Ugyancsak ő ír egy másik rokonról is: „Nagyanyámék apjáék hárman voltak testvérek. Egy lány és két fiú. Az egyik fiának a lánya 1910-ben ment ki Amerikába, két lánya van. Csomagot nem 15. SOÓS Imre 1975. 336-337; KISS István 1959. 8., 13., 17.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989. 201. passim. 16. LADÁNYI Miksa 1936. 216. 187
