Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Horváth László: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.)

A kivándorlás hatása Detk község gazdasági, társadalmi életére >y

Az amerikások mindenképpen átírják a falu gazdasági életét. "

44 A kivándorlók csaknem mindannyian nem a végleges kinti letelepedés szándékával hagyták el a települést. Álmuk és vágyuk az volt, hogy 2-3 év szorgos munkájának gyümölcseként itthon teremtsenek egzisztenciát. Nem kétséges, hogy néhányan ennek ellenére mégis örökre kint maradtak. Azok, akik eleve ezzel a szándékkal mentek ki, akik kint házasodtak, vagy csak egyszerűen várakozáson felül megtalálták számításukat. Sokan olyanok is a kinti letelepedés mellett döntöttek, kik egyszer-kétszer már jártak itthon, de az amerikai viszonyok után már nem tudtak visszailleszkedni Magyarország félfeudális, patriarchális keretébe. A legszembetűnőbb változást az okozta, hogy amerikás pénzből a falu határában a Kendersoron teljesen új utca kezdett kialakulni, az ún. „Mágnássor".

45 Az előzőleg puszta területen vetették meg lábukat az amerikások, itt építkeztek. (Ez a korábbi Vöröshadsereg u., ma Széchenyi utca.) Ha teljesen új ház építésére nem futotta, akkor csak a fazsindelyes tetőt cserélték cserepesre, és a padlót borították cementlappal a döngölt föld helyett.

46 A többség persze földvásárlásban szerette volna fölhasználni keresetét, de az irreálisan magas földárak sokak illúzióját foszlatta szét. Karrierek azért így is jócskán akadtak. Pelle Sándor tehetős birtokot vásárolt, mely neki nagyon jó módot biztosított. Házat, sőt téglából borospincét csináltat a Mágnássoron, mely amolyan anekdotázó helye lesz az „amerikásoknak".

47 Pelle Mihály két garnitúra cséplőgépet vásárolt amerikai gyártmányút - teljes felszereléssel, de nem Detken, hanem Karácsondon telepedett le. Szarvas János kocsmát nyit, a Székely család „cséplőgépes, darálós társaságlesz", Petrik István boltot üzemeltet, Boros István szűcsként keresi kenyerét. Fegecs Mihály, Herbai Sándor földet vásárol, csakúgy mint Nagy Bálint vagy Holló Mihály.

48 A falu emlékezete szerint a legmódosabb amerikás mégis Dér Sándor volt - népszerűbb nevén „Hatkrajcár".

49 De nemcsak sikerek, tragédiák emlékei is kapcsolódnak az amerikásokhoz. „... Mindig ezt a szegény Nagy Pistát hallottam, hogy a rengeteg pénzzel hazajött, (ti. az első világháború után), vette magát, hogy ő Detket meg tudná venni, oszt utoljára a falu tartotta el, mert semmivé vált. Beváltotta a dollárt magyar pénzre. Fehérpénz volt, azt mondják... "

5() Persze a látványos építkezések, vállalkozások mellett sok apró emlék tanúskodik napjainkig a századeleji emigránsok kintlétéről. Egy-egy amerikai húsdaráló, falióra, zsebóra szinte minden leszármazottnál megtalálható, a díszes amerikai gyártmányú hajókofferek (12-13. kép) sokszor napjainkig használatban vannak. Az öltözködés is módosult némileg. Sokaknál hazatértükkor a csizmát felváltotta a félcipő, nyakkendőt, mellényt hordtak.

51 A falu emlékezete a kivándoroltak 25-30%-át őrzi végképp elveszettnek, kik nem tértek vissza a községbe.

52 így ma is élnek Detkről elszármazottak az USA-ban. Még 44. MM. TA. 1410. 92. 45. PELLE Béláné 1988. 174. 46. MM. TA. 1406. 92. 47. MM. TA. 1410. 92. 48. MM. TA. 1410. 92. 49. MM. TA. 855. 88. Kisbenedek Anna: Néphagyományok Detkről. 50. MM. TA. 1409. 92. 51. MM. TA. 1410.92. 52. MM. TA. 1410. 92. 177