Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Horváth László: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.)

Kisbenedek Sándor (8. kép) adósságai kifizetése után a Kendersoron vásároltat a feleségével telket, hogy aztán az építőanyagra keresve elkezdődhessen saját házának építése. 1914-re össze is gyűjtött elegendő pénzt az építkezésre, s mivel Granite Cityben amúgy is „...megállott a gyár 3 hónapig pucolásra, akkor ő gondolta hazajön 1914-ben... Úgy tervezte, hogy csak hazalátogat, meg felépíti a házat. El is kezdik 1914-ben építeni, de akkor kitör a háború. Meg volt az anyag, de a mester aki elvállalta - Szabó Gábor -, őt is elvitték. Csak valami mások fejezik be a házat... "

4I (9. kép). 1912-ben és 1913-ban évi 10-20 fő vándorolt ki, míg az 1914 nyarán kitört első világháború végérvényesen a mozgalmat meg nem akasztja. Nemcsak itthon rekedtek kivándorlók, de a messzi Amerikában is sokaknak kényszerű várakozást jelentett a világháború időtartama. A korábban hazaárulónak, dologtalan munkakerülőknek, elvándorolt bitangoknak titulált kivándorlók érzelmeiről, hazafiságáról álljon itt egy adalék. Nuber Sándor, akkori „newjorki osztrák-magyar főkonzul" így számol be a háború kitörésének tizedik napján a helyzetről: „Teljesen felesleges lett volna az, hogy hivatalos felhívásban értesítsem az Északamerikai Egyesült Államok területén tartózkodó alattvalóinkat hadkötelezettségükre és arra, hogy annak elmulasztása milyen Következményekkel jár. Népünk a sajtóból amúgy is értesült az események felől és a háború kitörését követő első héten 37 000 hadköteles jelentkezett hivatalomba. Jellemző az, hogy a jelentkezettek 73%-a 9. kép. Kisbenedek János és Jánosné adatközlők a Mágnássoron álló, amerikás pénzből épült ház előtt (Detk, Széchenyi u. 67.) Horváth László felvétele 1991. 41. MM. TA. 1409.92. 175