Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

B. Gál Edit: A debrő–parádi uradalom átvételi leltára 1777-ből

való kanna, feir holicsi; 1 db cukor pixis; 2 db sótartó; 4 db feir porcelán csokoládé findzsa; 1 db Feir porcelán cukortálcza; 1 db feketére lagírozott bádog tálcza; 2 db Ezüstölt kredenc tálcza; egy feir holicsi edénybül jó nagy lavór; 2 db réz gyertyatartó; bádoggal bélelt késnek való; két személyre való lószőrös madracz; 9 db lószőrös ordinari madracz; egy nagy kávékanna kék porcelánbul; tejnek való kanna kék porcelánbul; teának való kanna kék porcelánbul; 12 db findzsa; 6 db csokoládés findzsa; 1 db mángorló; 2 db ordinari lágy fábul laibstul; 1 db vörös bőrrel borított, czinbül való nacht sier. A Kompolton összeírt mobiliák értéke: 150 fi 30 kr. „Némely aprólékos alapoto­kért, melyeket a Gyöngyösi mobiliák közül Posonban kölletett volna vinni az már Eő Exellentiájának is megküldetett Specifikatio szerint átoljában adatott 14 körmeczi arany, mely tészen 60 fi 20 kr. A kastélyokban lévő eszközökért tehát a bérlő Báró Orczy József 559 fi 26 kr-t fizetett, vagyis körülbelül 130 körmöczi aranyat. A leltár főúri, de nem a legfényűzőbb tárgyakat vetíti elénk. Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy a bérbeadó csak a „leghétköznapibb" eszközeit adta át az új tulajdo­nosnak, a többit - mint erre az összeírás végén levő megjegyzésből is következtethetünk - saját residenciáiban helyezte el. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezeket a kastélyokat - főleg reprezentációs célra - a Grassalkovich család jóformán nem is használta. Gyöngyös, majd egy ideig Kompolt is „csak" uradalmi központ volt. A 17-18. században a felszabadító háborúkat követő konjunktúra idején nemcsak az építkezések fellendülése, hanem a lakáskultúra nagyarányú fejlődése is megfigyelhe­tő. Ebben az időszakban tűnik fel az üveg, mely „lágyságával", áttetszőségével, kecses formáival nemcsak használati tárgy, de az otthonok dísze is lesz. A 17. század végén, 18. század elején még csak a főúri háztartások számára megfizethetők ezek az üvegtár­gyak. Általános használatuk az 1700-as évek második felétől figyelhető meg. Mint az összeírásból is láthatjuk, az edények funkciói egyre jobban elkülönülnek egymástól. A kávés, a tejes, a teás findzsák, vagy a poharak sokfélesége (champagnier, tokaj, lábos stb.) is erre utal. Változik a díszítés. Az „egyszerű" zománcfestés helyett aranyozzák, illetve metszik, gravírozzák, sőt színezik az üveget (aranyos szélű metszett pohár). Mindez éppen ennek a kornak, a barokknak köszönhető. A Grassalkovich-háztartás másik jelentős együttesét a fajanszok adják. Mindkét helyen elsősorban holicsi edénye­ket találunk. Érdekes módon ezeknek is inkább egyszerűbb, fehér és kék változatát. Egyedül a gyöngyösi kastélyban említenek gazdagabb díszítésű, 124 darabból álló készletet, az ún. „Strasbourgi edényeket". Ezek színes virágmintázatú tálak, fazekak voltak. Valószínűleg nem eredeti, hanem a holicsi gyár strasbourgi mintára készült termékeiről van szó. 22 Tulajdonképpen ez is azt mutatja, hogy ezen úri házak, csak másodlagos szerepet töltöttek be, s nem sokat időzött itt a család. Mindezek ellenére az épület belső kiképzése a Grassalkovich névhez méltó, reprezentatív megjelenésű volt. Haladjunk most az összeírókkal együtt szobáról szobára és ismerjük meg e nagyúri hajlékot. A Palotában: zöld posztóval borított félkerekségű asztal; fiókos almárium, melynek firhangja zöld posztó, felső borítékja viaszkos vászon; fedeles nyoszolya, melyen zöld posztóbul firhang, s felső borítékja viaszkos vászon; kirakott, keményfábul való pohárszék; asztali ruhának való sotu (?), az alatt asztalka; pléhbül való gyertyaojtó; három ablakon festett firhangok; mindenikén dupla zöld posztóbul avítt könyöklő firhang; 17 db fekete bőrrel borított szék; aranyozni való tornyos zöld kályha. 22. A holicsi gyárat az a Lotharingiai Ferenc alapította 1742-ben, akinek a strasbourgi gyár is tulajdona volt. 147

Next

/
Thumbnails
Contents