Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

B. Gál Edit: A debrő–parádi uradalom átvételi leltára 1777-ből

В. Gál Edit A DEBRŐ-PARÁDI URADALOM ÁTVÉTELI LELTÁRA 1777-BŐL Az Országos Levéltárban, az Orczy család fondjaiban található az az összeírás, mely a debrői uradalom bérbevétele alkalmából készült. A conscriptió részletesen felsorolja a községekben található ingó és ingatlan vagyont, név szerint számba veszi a jobbágyokat, feltárja az állatállományt, s minden településnél summázza az onnan származó bevételeket. Gyöngyös és Kompolt esetében részletes leírást ad a kastélyok­ról, a bennük található berendezési tárgyakról, üveg- és porcelánkészletekről. Ez az összeírás nem is annyira gazdaságtörténeti szempontból (hisz a debrői uradalom „eltör­pült" a Grassalkovich család más birtokai mellett), mint sokkal inkább művelődéstörté­neti szempontból érdekes. Rávilágít a korszak falvaira, azok kulturális, szociális fejlett­ségére és ennek mintegy ellenpólusaként bepillantást enged a főrendek mindennapi életébe. Ezt a talnulmányt elsősorban forrásközlésnek szánom, előtérbe helyezve az anyag életmód-történeti jellegét. Gyöngyös és környéke helytörténeti szakirodalma nem bő­velkedik ilyen jellegű feldolgozásokban. Pedig ahhoz, hogy egy adott korszak gazda­sági-politikai változásait megértsük, hogy ezt a gazdaságot hozzá tudjuk kapcsolni egy adott környezethez, meg kell ismerni azt a miliőt, amelyben azok az emberek éltek, kik e változásokat tudatosan vagy spontán módon, de véghezvitték. A 17-18. században új folyamat indul. Olyan családok emelkednek fel, s válnak az ország vezető embereivé, akik nem fiági öröklés révén, hanem tudásuk, hivatali pályán való érvényesülésük útján kerülnek a főrangúak soraiba. Képzett, tanult embe­rek, akik képesek arra, hogy ha kell „megtervezzék otthonukat, s ha kell megszervez­zék, áttekintsék birtokaik igazgatását. E karriernek egyik igen szemléletes és már oly sokat megírt példája Grassalkovich I. Antal élete és pályája. 1694-ben született a Nyitra megyei Örményben, kisnemesi családban. A nyitrai piarista és a nagyszombati jezsuita gimnáziumban tanult, de egyetemet nem végzett. 1 A tanulóévek után gyorsan s meredeken ívelt karrierje. 1726-ban, 22 esztendős korában a budai kerület kamarai ügyvédje. Évi fizetése ekkor 300 Ft. 1720-ban a váci püspökség ügyvédje és jogigazgatója - évi 200 Ft fizetéssel, 26 éves korában pedig királyi jogügy­igazgató - évi 600 Ft-tal. 1724-ben a király kamarai tanácsossá nevezte ki. 1727-ben Grassalkovich lett a hírhedt neoaquistica commissio pereinek intézője. 37 éves korában a királyi személynöki tisztet osztották rá. A főrendek sorába való tartozását az teszi teljessé, amikor 1732. május 26-án bárói rangot kap. 2 Az 1720-as évek elején birtokszer­zései még alkalomszerűek és főleg az északi részekre korlátozódnak. Később azonban egyre inkább Pest megye kerül előtérbe, s itt vásárol, cserél javakat, mind tudatosabban alakítva az összefüggő birtoktesteket. 1. ZÁVODSZKY Levente 1931. 69. 2. Uo. 69. 139

Next

/
Thumbnails
Contents