Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
re. 130 Bizonyára az új török lőpormalom elkészülte tette szükségessé egy biztonságos raktár építését. 1674-ben lőportörőben 500 qantár (1 qantár = 56,4 kg), vagyis 28,2 tonna lőport készítettek. 131 Az épületnek külön őrsége és parancsnoka volt, s a hat toronyban állandó őrök vigyáztak. A malom méretei azt mutatják, hogy az egri vár számára sok lőport kellett készíteni, s valószínű, ez látta el lőporral az egri pasalik területén fekvő más török erősségeket is. 132 A Neoacquistica Commissio munkálatai során Edelspacher és társai 1690. április 28-án elkészített „Beschreibung der Statt Erlau" című leírásba utólag felvették a 10 kőre járó puskaporos malmot, sőt azt is feltüntették, hogy az építmény 1691. július 31-én éjjel 2 órakor felrobbant és elpusztult. 133 A puskaporos malom helye egyesek szerint a Generális laktanya (ma: Eger, Zalár József u. 11. sz. épület) előtti téren állt. 134 Más vélemény szerint a „Barutkháne" a későbbi sómalom helyén, a mai Maczky Valér utca és az Eger-patak találkozásánál épült. Ez utóbbit látszik alátámasztani G. Rossi 1687ben Egerről készített vedutája is, amely ezen a helyen tüntette fel a puskaportörő malom négyszögletes, várszerű építményét. 135 Ez a török kori lőpormalom megsemmisült, emléke mára elhomályosult. Breznay Imre szerint az 1699. június 10-én készült magistrátusi feljegyzésben szereplő Portörő utcát az egykor híres építményről nevezték el. 136 Portörő malom III. A Barutkháne felrobbanása után a várparancsnok ugyanarra a helyre akarta újból felépíttetni a portörőt, de azt tanácsolták neki, állíttassa azt fel a városon kívül. A lőportörő malom önmagában is robbanásveszélyes volt, amit még csak fokozott, ha annak közelében nagy mennyiségű készterméket tároltak. 1693-ban már készen állt a város új puskaportörő malma, amely Egertől délre épült fel. 137 1703. október 31-én Bercsényi Miklós kurucai a városkapun kívül a puskapormalomnál táboroztak 138 , mert ez a vártól mintegy 2,5 km távolra esett, s így kívül maradtak a vártüzérség hatókörén. 130. FEKETE Lajos 1993. 222. 131. DIV. LUK. TA. 244-81. 132. NAGY József 1978. 151. 133. BREZNAY Imre 1933. I. 20-21. A malom robbanásának történetéről értékes feljegyzést őriz az egri jezsuita rendház História Domusa. A robbanás megzavarta 1691. július 31-én a rend alapítójának, Loyolai Szt. Ignácnak a napján a rend ünnepét. A jezsuita templom minden ablaka betört a robbanáskor, az imádkozok fejére szikra hullott, s a templomból kimenekültek. A városban néhány háztető is kigyulladt, de a tüzeket hamar elfojtották. A robbanás a malomhoz közel eső házakban jelentős kárt okozott. Korner Lénárt városkapitány háza szomszédos volt a portörő malommal, s a fiát egy ráesett kő megölte. Az egyik portörő a patak felé menekült, s széteső gerendáktól a patakba zuhant, míg egy másikat •harmadnap találtak meg holtan a malom romjai alatt. Schulderer tüzérkapitány volt a hibás a robbanásért, mivel nagyon sok puskaport engedett a malomban felhalmozni. - DIV. LUK. TA. 142-81. 134. BREZNAY Imre 1933. I. 21. 135. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 22. 136. BREZNAY Imre 1940. 4. 137. DIV. LUK. TA. 142-81. 138. DIV. LUK. TA. 142-81. 129
