Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

már fentebb utaltam rá - finnugor eredetű, ősi soron erdei méhes fát jelentő fedem szavunk. Már a 13. századtól ismert Fedémes, Födémes helyneveink részben a királynak szolgáló erdei méhészek lakhelyére utalnak. Valószínű, hogy barkács szavunknak 'méhvadász, erdei méhész' jelentése is volt. Beszterce-Naszódban a román méhvadászokat, vadmézgyűjtőket Ьагсагшк nevezik. A bârcar a magyar barkács átvétele. így a román nyelv őrizte meg a barkács eredeti jelentését. Kalo A. 1816-ban megjelent méhészeti munkájában a barkács 'méhész' jelentését is közli. Figyelmet érdemel Mollay Károly véleménye. Korai német jövevényszavainkról írt kitűnő könyvében feltételezi az „erdei méhészkedés" 12-13. századi gyakorlatát. A házi méhtartásra való áttérésről tanúskodnak a kaptár szóra vonatkozó 13-14. századi adatok, amelyek a vallon telepesekkel függenek össze. A terminológia a középfelnémet korban ávett szóból Ç chaftaer—chafter) származik s a vallonokkal érkezett bajor nyelvjárású német telepesek honosították meg. Ennek a 13-14. századi kaptárnak a formájáról közelebbit nem tudunk. Mollay Károly arra gondol, hogy a bükki, pilisi kaptárkövekkel, méhtartásra szolgáló sziklafülkékkel (1. alább) voltak azonosak. Véleményem szerint a kaptár korai jelentéstörténete további vizsgálatot kíván. Talán valamilyen kezdetleges deszkakaptárról (Kastenstülper) vagy csonkagúla alakú méhlakásról (Rauchfangstock) lehet szó. Ezek természetesen keretnélküliek. Mindkettő ismert az Alpesekben. Linnus Ferdinand szerint az erdei méhészetről a házi méhtartásra való áttérés emlékei az erdei méhesekben tartott méhlakások. Erdei méheseket találunk a lengyeleknél, szlovákoknál, ukránoknál, az oroszoknál, horvátoknál, baskíroknál, csuvasok21. kép. Féltetős méhes szlovák gazda tulajdonában. A falutól kb. 3 km távolságra az erdő és legelő határán. Redova, Gömör, Szlovákia. Gunda Béla felv. 323