Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Heves megye kelta kori régészeti leletei

Ape. A leletanyag a HLM-ben van. Edénytöredék. Fésűs oldaltöredék. Külső felületén szemcsékben látszik a grafit. H: 5,6 cm. Oldaltöredék. (32. kép 4.) H: 7,6 cm. Behúzott peremű edény része. Edény. (32. kép 6.) Sötétszürke, alja omphalosos, erős korongnyomok vannak rajta. Egy helyen lyukas, pereme hiányos. F. átm.: 5,5 cm, Omph. átm.: 3,8 cm, Sz. átm.: 12,8 cm, M: 12 cm. Cserép. (32. kép 5.) Világosbarna, korongolt. A tárgyak leltári szám nélküliek és az utolsó darabot kivéve tanulók gyűjtése. Ez utóbbi díszítése miatt érdemel figyelmet.

5 A 32. kép 6. fazék egy gávaira emlékeztet,

6 de ennek legszélesebb része a felső egyharmadánál van. Amennyiben a leletek egy helyről származnak, úgy a LT C-re tehető az anyag. Besenyőtelek-Szőrhát. A leletanyag a Dl V-ben van. A lelőhely egy homokbánya, egy elnyúló dombhát két végén, azaz a kömlői országút két oldalán látható. A keleti oldalon egy nagyobb és egy kisebb kiemelkedésben tetőzik a domb. Az első kiemelkedés körül Galván Károly 1955-ben két nyújtott csontvázas sírt tárt fel, melyek „részben bolygatottak" voltak. A sírok mélysége 80 cm körüli, tájolásuk Ny-K. A csontvázak melléklet nélküliek voltak. A helyi csősz elbeszélése szerint fazekakat is szoktak a vázak mellett találni, mutattak is pár darabot Galván Károlynak, aki azokat bronzkorinak határozta meg. Galván Károly hangsúlyozta a hitelesítő ásatás fontosságát, s kérte a tanácsot, kísérjék figyelemmel a termelést.

7 Mindez feledésbe merült, mígnem Bakó Ferenc, az egri múzeum vezetője a besenyőtelki iskolában régészeti leleteket vett észre. Szabó János Győző megállapította kiszállása alkalmával, hogy kelta leletek vannak az iskolában.

8 Végigkutatta a partoldalt, talált egy zsugorított csontvázat, tájolása Ny-K, szarmata mellékletei voltak. Feltárt hat késő LT-gödröt, kerámia és vastárgyakat tartalmazták, de üresek is voltak. Az iskolai anyagot, (melyek között két hólyagos bronzkarperec is volt, állítólag sírból valók, valamint vasfibulák) bevitte a múzeumba. Szabó János Győző 1961 áprilisában járt kint a helyszínen,

9 ugyanis a munkások sírra akadtak, a sírfoltot kihagyva dolgoztak, és szóltak az iskolában. A sír északi végében talált egy agyagedényt az egyik munkás, ezt bevitték a Szabad Föld TSz homokbányájának irodájába. Szabó J. Győző még aznap este bemérte a sírt, mélysége 170 cm körüli, tájolása D-É. A TSz-irodába vitt edény kelta kori, benne egy kerek átmetszetű, díszítetlen bronz karperec volt darabokra törve. Az eső miatt nem tudta feltárni a sírt, s mire 22-én kiment, a sírt feldúlták. A helyiek szerint volt a csontok mellett egy kis edény, s az egészet elföldelték. Szabó J. Győző kereste, de csak a csontokat találta meg, viszont a bánya túlsó partja mellett félgömbökből készült bokaperec töredékeire lett figyelmes, csontszilánkokkal együtt félig földben. Tovább kutatva egy agyagedény került elő, benne egy kisebb edény és lánc töredékei. Lehetséges, hogy itt is volt sír, csak ezeket is elásták, tette fel a kérdést Szabó J. Győző. Bizonyára több sír pusztult el. 1961 novemberében Szabó József általános iskolai tanár újabb leleteket jelentett. A leletmentéskor Szabó J. Győző megállapította, hogy a sír a sírfolt méretei alapján négyszegletes: 145x145 cm, mélysége 123 cm. A sírgödör déli széléhez közel vaddisznó 5. FREY-SCHWAPPACH, 1973. 16. kép 3. 6. HUNYADY, I. 1942. LXVII. tábla 18. 7. DIV R. A. 59. sz. jelentés, 1955. augusztus 10. 8. MNM A. V. 1960/273. 9. MNMA.X. 213/1961. 86