Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum kalotaszegi hímzéseinek lakástextiljei

vagy ládabeli ruháiból csak néhány tárgyféleséggel rendelkezünk.

11 Agyi ruhák közül legtöbb a párnahéj, illetve a párnavég hímzett része (11 darab), díszlepedő széle egy darab. Hosszú rúdravaló egy, valamint két egész abrosz mellett a harmadik szétszedve, függönynek elkészítve. Kendőfélék közül vőfély kendők, illetve hímzett darabjaik találhatók nagyobb számmal (12 darab). Ezeket is használták díszítésül, rúdravalónak. Zömében a XIX. század végén készültek. Három darab korábbi, finom kidolgozású datált darab van köztük: írásos abrosz, 1844. ; szálánvarrott párna, 1846. és írásos párna, 1848. Hímzőtechnikájuk alapján csoportosítva: egy szálvonásos-vagdalásos, hatszálánvarrott-keresztszemes, a többi (21 db) írásos.

12 Alapanyaguk vászon vagy gyolcs, néhány esetben fodorvászon. Motívumkincsükben több olyan variáció is előfordul, amelylyel még publikációkban nem találkoztam. Bemutatásukat hímzőtechnikájuk alapján csoportosítva tartottam a legcélszerűbbnek, mert, bár többféle technika is él egymás mellett, egy hímzésen csak egyfajtát alkalmaznak. Ugyanez vonatkozik színezésükre is: egy darabon mindig csak egy színt használnak (piros, kék vagy fekete), két színt sohasem kevernek egyazon munkán.

13 Az azonos technikán belül szerkezetük, motívumaik és kidolgozásuk jellegzetességeit figyelembe véve mutatom be a textileket. A szálszámolással készült keresztszemes munkák inkább a régi stílushoz tartoznak és - bár sajátosan átfogalmazott mintákkal - az országos hímzésanyaghoz kapcsolódnak.

14 „Akasztalat varrásnak" is nevezik, egy „akasztalat", egy négyzetnek a területe.

15 Az „akasztalat" nagysága két és négy szál között váltakozik, aszerint, hogy milyen vastag a vászon.

16 A vászonhoz aránylag vastagabb szál alkalmazása folytán a hímzés sűrű lesz, és a sinyórhoz válik hasonlóvá. A technika kötöttségéből eredően a motívumok formái szegletesek, általános a geometrikus motívum, s az erős stilizálás gyakran a virág- s növényi formákat is mértani motívummá változtatja.

17 Legrégebbi keresztszemes darabunk egy párnahaj, a bele hímzett évszám tanúsága szerint, 1846-ban készült (Leltári száma: 87.2.222. 1. és 2. kép). Egyik keskeny végén elhelyezkedő hullámindásmakkos mintája ismert a Mezőségen és Szilágyságban is.

18 Ennek peremdísze azonban jellegzetes kalotaszegi, törökös ízlésben fogant, a szél mentén rézsútosan elhelyezkedő, mértani elemekből álló díszítmény. Egyik hosszanti oldalán szintén van hímzés, valószínű, hogy ez lehetett az ágy külső szélén.

19 Geometrikus elemekből álló, szintén féloldalas, fenyőágas kompozíció. Ugyanezzel a motívummal Palotay Gertrúd egyik munkájában is találkozunk, mint gyakori, kalotaszegi szerkesztési megoldással.

20 Bár hímzőfonala többszálú, finom, aprólékos kidolgozású, szép, egyenletes öltésekkel. Áttekinthető, laza szerkezetű. Hasonló kompozíciós elven nyugszik a másik párnavég 11. Egy teljes kalotaszentkirályi kelengyét vásárolt és állított össze FÉL Edit-HOFER Tamás, mely 294 darabból áll. Az egyes tárgyféleségek csoportosítását, hovatartozását ez alapján írom le. FÉL Edit-HOFER Tamás 1969. 16-23. 12. Gyűjteményünkben van még néhány darab szálvonásos-vagdalásos terítő, de ezek már az 1950-es években készültek, kimondottan üzleti célból. Nem a hagyományos szerkezetűek, mintájuk is rendkívül felnagyított, ezért most ezeket nem vesszük figyelembe. 13. PALOTAY Gertrúd 1938. 117. 14. FÉL Edit 1976. 56. és FÉL Edit 1979. 743. 15. FERENC Kornélia-PALOTAY Gertrúd 1940. 62. 16. PÉNTEK János 1979. 82. 17. MALONYAY Dezső 1907. 248. 18. HOFER Tamás-FÉL Edit 1975. 619., 618. kép. SZENTIMREI Judit 1974. 26. kép. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1941. 25., 78. kép.) 19. FÉL Edit 1964. 29. 20. PALOTAY Gertrúd 1938. 111.4. ábra. 400