Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Petercsák Tivadar: Paraszti munkák az Északi-középhegység erdőiben

3. kép. Díszített fejű balta. Gyöngyös. Lónyainé Nagy Éva felv. fizettek azoknak, akik fűrésszel döntöttek ki egy öl fát.

35 A gyöngyösi kártételi jegyzőkönyvekben a 19. század második felében is gyakran szerepel károkozó szerszámként a könnyen elrejthető fejsze és balta, bizonyára a vékonyabb fák kivágásánál (3. kép).

36 A 19. század második felében a nagy uradalmak már a fűrészt is használják a fejsze mellett. A 20. század közepéig a 130-200 cm hosszú fűrészt (pila - Répáshuta, Óhuta), nagy fűrészt (velka pila - Répáshuta), keresztvágó fűrészt, karajfűrészt, amelynek két fogó ja (rucka - Répáshuta) van. A fűrészeket vaskereskedésekben vásárolták afűrészfoghajtogatóval és a reszelővel együtt. Munka közben a fogakat időnként ki kellett hajtogatni, de ha szorult a fűrész, a mályinkai, bükkzsérci favágók szalonnával is megkenték.

37 Az 1950-es évektől az állami erdőgazdaságokban a motorfűrész vagy stílfűrész váltja fel a hagyományos fűrészt, de Répáshután még az 1960-as években is dolgozott egy-egy ilyen fűrésszel felszerelt döntőpár.

4 A fadöntés első fázisaként a dőlés irányában fejszével két oldalról fekvő V alakú nyílást metszenek ki a fa törzséből 20-30 cm magasságban.

39 Ezt a műveletet többféleképpen nevezik vidékünkön. Gömörben, Heves megyében, illetve a Mátra keleti részén hókácsoltak, behókácsoltak, illetve megpréselték a fát (Rimóc). A Bükk több falujában (Mályinka, Dédestapolcsány) behakkolták, halkácsolták (Bükkzsérc), beharkácsolták, (Tardona, Szilvásvárad), Kisgyőrben behakkolják, Répáshután és Kisgyőrban beréhelik, Gömörszőlősön hajkolták vagy bestáholták, Ragályban besrámolták, a Barkóságban belékolták, Bükkszéken bevágták, a Börzsönyben halkolták, Kazáron behajkolták, a Zempléni-hegységben behajkolták (Baskó), belékolták (Mogyoróska), alávágtak (Óhuta), nyakalták (Fony), illetve a Hegyköz35. ALBERT Ferenc 1868. 405.; A Felső-Garam vidékén az 1830-as évektől használják a fűrészt fadöntéshez. Horehronie . . . 284.; Fekete-Balog (Cierny Balog) vidékén is nehezen szokták meg a fűrészt, pedig ezzel dupla mennyiségű fát vágtak ki ugyanannyi idő alatt. Ladislav (TAZKY) 1980. 293-307. 36. PETERCSÁK Tivadar 1984. b. 461. 37. PETERCSÁK Tivadar 1978. 21.; 1981. 51.; 1984. b. 485.; MÁDAI Gyula 1984. 62.; DENIA 1062. 43.; BOZÓ József 1970. 126.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 27.; A gömöri fejszékhez, fűrészekhez L.: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 580.; A Bakonyban hasas vagy erdei fűrész a neve. HEGYI Imre 1978. 53. 38. MÁDAI Gyula 1984. 62. Ugyanez jellemző a Felső-Garam mentén. Horehronie . . . 286. 39. 1885-ben a gyöngyösi erdők favágásánál 20 cm-t határoztak meg. HML Gyvl. (Heves Megyei Levéltár, Gyöngyös város levéltára) XCVI/8. 374