Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

76. kép. Viaszpréselő sajtó. Czövek István után (1816) leg már el is tűnt népektől átvett hiedelmek emlékei, amelyek azonban nemcsak a múltra és idegen közösségekre utalnak, hanem a méhész és a méhészkedés gondolatvilágát is kifejezik. A méhészkedő ember gazdálkodásának tartozékai. A varázslatokból kiderül, hogy a méhész gazdálkodó tevékenysége során mit tart lényegesnek. Az antik és a későbbi hagyományok a maguk idejében is fennmaradt szellemi állomásai lehettek annak az időszaknak, amikor az ember megismerte a méh, a méhészkedés, a méz és a viasz hasznát. De ez esetben is nagyon vissza kell lépni a történelemben. Méhészhiedelmeink bizonyítják, hogy a magyarság Kárpát-Európában megtelepedve az európai hiedelem- és szokásvilágtól nem zárkózhatott el. Ez a világ gátat szabott korábbi hiedelmeinek s feledésbe kényszerítette még akkor is, ha a régiek ugyanazokat a célokat szolgálták, mint az újak. Az európaiság új élményeket nyújtott a magyarságnak a varázslatok terén is. A 17-19. századi méhészeti feljegyzéseket összevetve a sokkal későbbiekkel, a század elejiekkel megállapítható, hogy a kultikus cselekedetek erősen redukálódtak, átalakultak, funkciójukat jórészt elvesztették, csak a legidősebb nemzedék emlékezetében élnek, de az összehasonlító folklórkutatás szempontjából így is figyelmet érdemelnek. 1663-ban a raj elszökésének megakadályozására használt földet, port még mágikus előírások szerint készítik elő. Napjainkban egyszerűen már csak marokszám a repülő raj közé dobják. A varázslatok, kultikus cselekedetek redukálódásához, funkciójuk megszűnéséhez hozzájárultak a méhészeti szaklapok, szakkönyvek, valamint azok a tanfolyamok, amelyeket a 19. század második felétől a különböző méhészegyesületek a méhészek számára rendeztek. Ha a falusi méhészkedés körében napjainkban fel is tűnik valamiféle varázslat elmondhatjuk róla, hogy szokás hiedelem nélkül.' 1. A kéziratot 1989. június végén adtam át a szerkesztőségnek. Terjedelme miatt a méhészkedés statisztikáját s Bátky Zs. feldolgozását elhagytam. Az ő emberföldrajzi-statisztikai feldolgozása több mindentől felment. 364