Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

66. kép. Védőálarcos méhészek. Pieter Brueghel id. tollrajza (1565) met. A Debrecen környéki kanizás hasonló a doboláshoz. A raj nélkül maradt kasokból csak a mézes lépeket vagdalják ki, a lépek fiasításos részét az üres kas csúcsába erősítik s a kidobolt rajt rájuk ütik. Ilyen módon - a méhek elpusztítása nélkül - a kasból nyaranként többször is el lehet venni a lépes mézet. A méhész csak néhány eszközt használ. A köpűből, a kasból a lépet metszőkéssel (13. H., I., J. kép) vágják ki. A Dunántúlon, Észak-Magyarországon használják a különböző formájú füstölőt (13. K. kép), amelyben száraz marhatrágya, falevél, nedves szalma ég s annak a füstjével tartja magától távol a méhész a méheket. Füstölésre használja a méhész pipáját is. Az ún. méhészpipák (13. L. kép) csak újabban terjedtek el. Az alföldi vásárokon vándor szlovák fafaragók árulták a fakanállal, a faedényekkel együtt. A méz elszedésénél, a raj befogásánál a méhész szitaszövetből, dróthálóból készült olyan álarcot borít a fejére, amelyen át a méhek nem tudnak hozzáférkőzni, de a szita, a háló nyílásai a látásban mégsem akadályozzák. Ilyen álarcos méhészeket 1565-ben id. Brueghel P. örökített meg egyik tollrajzán (66. kép). A mézet a lépekből kinyomkodják, kiolvasztják, esetleg préselik vagy szitára, szűrőedénybe, kosárba (kaszornya) teszik a lépes mézet s az alája helyezett edénybe csorog a méz. 1865-ben mutatták be Brünnben az első mézpergetőt s a Falusi Gazda с hetilapunk már 1866-ban ismertette. Azóta többféle változatban terjed a méhesgazdák körében. Az üres lépet összezúzzák, összetörik (sonkoly, méztörköly, maláta) s a na­pon, tűzhelyen kiolvasztják, kifőzik vagy kipréselik belőle a viaszt. A Lápos völgyében a préselés egyszerű módja, hogy a megolvasztott, felmelegített üres lépet vászonzacs­kóba teszik és két pálcával a viaszt átnyomkodják a zacskón, amelyben visszamarad a kipréselt sonkolysalak, a vostyina (67. kép). Ez a primitív préselési eljárás az észtek­nél, fehéroroszoknál, ukránoknál, cseremiszeknél is ismeretes. A székelyeknél -hason­lóan, mint az ukránoknál - ferdén feltámasztott deszkára helyezik a felmelegített üres 354

Next

/
Thumbnails
Contents