Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

Miskolctapolca-Várhegy (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 3,52 ha területű. - A földvár területén 1931-ben kisebb feltárásból, 1976-ban szórványként, 1977-ben Hellebrandt Magdolna leletmentéséből kerültek elő késő bronzkori, kora vaskori szórványleletek.

101 Sály-Latorvár (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 3,85 ha területű. - Keskeny V alakú árok és a külső oldalán sánc vette körül a késő bronzkori települést. Gádor Judit ásatásából kerültek elő szórványleletek.

102 Nagyobb ásatás volt Felsőtárkány mellett Szilvásvárad-Töröksáncon és Bükkszentlászló-Nagysáncon, anyaguk kisebb közleményeket leszámítva publikálatlan. Kisebb leletmentést végeztek Benczurfalva-Majőrhegyen, Nagybörzsöny-Rustokhegyen, Kemence-Godóváron, Görömböly-Várhegyen, Miskolctapolca-Várhegyen, Sály-Latorváron és Cserépfalu-Mésztetőn. Sáncátvágást végeztek Hont-Jelenchegyen és Perőcsény-Jancsihegyen. A publikált anyag itt is elenyésző, a kerámiaanyag vizsgálatánál felhasználtuk a megfelelő analógiákat. Összegyűjtötték kutatástörténeti adataikat, felmérték és a felszíni leletek alapján korhatározták a börzsönyi földvárakat és a mátrai földvárak nagy részét. A sánc nagyságára, a vár alapterületére vonatkozóan kitűnő adatokat nyertünk, de nem ismertük meg a sáncok építésének pontos korát, a telepek belső kronológiáját, az erődítéseken belüli telepjelenségeket. Az adott földrajzi helyzetnek megfelelően a földvárak alapterülete nagyon változó (0,5-123 ha között mozog), szerkezetük is különböző. Közös vonásuk a nagy relatív magasság (általában 500-900 m között), a természetes védelmet nyújtó meredek hegyoldal, sziklák, szakadékok kihasználása az erődítés építésekor. Szembetűnő a kyjaticei földvárak nagy száma. Az előző lakosságnak, a pilinyi-kultúrának csak néhány (Bükkaranyos-Földvár, Kisterenye-Hársashegy, Gyöngyöspata-Vár, Szécsény-Benczurfalva-Majőrhegy és feltehetően: Аре-Somlyó, Gyöngyös-Mátrafüred-Dobogó, Gyöngyössolymos-Kishegy) földvára ismert É-Magyarországról és néhány Szlovákia területéről.

103 A párhuzamosan élő gávai kultúrában nem volt általános a földvárépítés, a Kárpátalján és Szlovákia területéről ismerünk néhány földvárat.

104 A Dunántúlon az urnamezős kultúrából nagyszámú földvár ismert.

105 Ennek magyarázatára többfajta elmélet született: az éghajlat változása (hűvösebbé, csapdékosabbá vált a klíma); külső, ellenséges támadás elleni (pl. a gávai kultúra) védekezés; a törzsszövetségek egymás elleni harca (belső ellentétek) miatt építettek erődített földvárakat; a földvár hatalmi-gazdasági központ volt, a vezető réteg elkülönülését szolgálta; kereskedelmi utak ellenőrzésére szolgált; a kultúra speciális életmódja miatt költöztek a magaslati telepekre.

106 Nováki Gyula feltevése szerint a Bakony, Börzsöny, Bükk hegység területén is általános, hogy a magaslati erődített telepeket sűrű települési 101. KEMENCZEI Tibor 1984. 131., B. HELLEBRANDT Magdolna: Rég Füz 1978. 17. 102. KEMENCZEI Tibor 1984. 4L, 135.; GÁDOR Judit 1982. 121-123. 103. KEMENCZEI Tibor 1982/a 273.; Václav FURMÁNEK 1983. 25. (Gemer, Ozd'any, Rimavska Sobota); DÉNES József 1984. 9-11., 17-19. 104. KEMENCZEI Tibor 1984. 63.; Václav FURMÁNEK, Ladislav VELIACIK, Peter ROMSAUER 1982. 166-173. (Brehov, Konus, Mocidl'any, Nizny Tvarozec, Obisovce, Sarisské Sokolovce, Terna, Velky Saris.) A szlovákiai késő bronzkori földvárak döntő többsége a lausitzi kultúrába tartozik (38), a kyjatice kultúrának 12, э gávainak 8, a podolinak 3 és a velaticei kultúrának 1 földvárát ismertetik a fentebb idézett mű szerzői. 105. PATEK Erzsébet 1968.; KŐSZEGI Frigyes 1988. 106. NOVÁKI Gyula 1969. 137-138.; NOVÁKI Gyula 1979. 106-112.; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. 84-87.; KEMENCZEI Tibor 1982/a. 273-278.; KEMENCZEI Tibor 1984. 40-43., 60-63.; PATEK Erzsébet 1968. 17-24.; 45^6.; PATEK Erzsébet 1973. 25-30. stb. 31