Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

sánccal, területén teraszok is megfigyelhetőek. Itt késő bronzkori töredéket, a vár alatt a kyjatice kultúrához tartozó gödörrészietet találtak.

93 Mátraszentimre-óvár (Heves m.) Tszfm 753 m, összesen 40,2 ha területű. - Kemenczei Tibor felszíni leletek alapján sorolta a kyjaticei földvárak közé. Dénes József felmérése szerint a földvár három részes, a felső várhoz (11,1 ha) nagyobb alsó vár (28,1 ha) és Ny-i oldalán kisebb várrész (0,97 ha) csatlakozik. A sánc vegyes szerkezetű; területéről a kyjaticei-kultúrához tartozó töredékek kerültek elő.

94 Szilvásvárad-Töröksánc (Heves m.) 703 m magas, 60 ha területű. - Patek Erzsébet tárta fel a belső oldalán kővel megerősített sánc részleteit, valamint Ha A korú lakóés szemétgödröket, tűzhelyeket.

95 Bükkszentlászló (Óhuta)-Nagysánc (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 15,15 ha területű. - Leszih Andor, majd 1958-ban Párducz Mihály tárta fel itt a kővel megerősített földsánc részletét, valamint két házat. A korábban itt talált két bronz kincsleletet a Ha B

2-re datálják; a kelták később megújították a földvárat. 1985-ben kora vaskori cserepeket gyűjtöttek a területen.

96 Cserépfalu-Mésztető (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) - A korábban a kyjaticei kultúra földvárai között felsorolt lelőhelyet legutóbb Kemenczei Tibor a Borsod megyei kora vaskori (preszkíta) leletanyag tárgyalásánál említette.

97 A lelőhely közepén egy É-D-i irányú, kővel magasított sánc húzódik. Korek József 1960-ban végzett kisebb leletmentése során kerültek elő innen edénytöredékek. A felsőtárkányi leletek elemzésénél kiderült, hogy a leletanyag több, preszkíta kapcsolatra utaló tárgyat tartalmaz, a telep, mint Bükkszentlászló-Nagysánc is а На В korszak végéig fennállt. Feltehetően erre az időszakra datálható a cserépfalui telep is. Dédestapolcsány-Verebectető (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Tszfm 598 m, 123 ha területű. Kemenczei Tibor szerkezete alapján sorolta a kyjatice földvárak közé. Nováki Gyula írta le részletesen kutatástörténeti adatait, a terepbejárása során feltérképezett erődítésnyomokat, sáncokat és a teraszokat. Szórvány késő bronzkori cserepeket talált itt.

98 Görömböly-Várhegy (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Megay Géza tárt fel itt néhány késő bronzkori gödröt, a lankásabb részeken földsánc védte.

99 Kisgyőr-Hársasvár (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Galyatető-Ny esettvár (Heves m.) - Kemenczei Tibor a kyjaticei földvárak tárgyalásánál említi ezt a két földvárat, itt az erődített telepet árok veszi körül, ásatás nem volt a területükön. lö

° 93. DÉNES József 1984. 20-22.; DÉNES József 1990. 45., 54.; SZ. KÁLLAY Ágota: Rég Füz 1985. 17-18. 94. KEMENCZEI Tibor 1984. 41., 131.; DÉNES József 1984. 22-25.; DÉNES József 1990. 45., 55.; Dénes József földrajzi helyzetük, felépítésük és jellegtelen szórványok alapján 15 mátrai földvárat sorol a késő bronzkor időszakába. Ebből feltehetően a pilinyi kultúrába sorolható: Аре-Somlyó, Gyöngyös-Mátrafüred-Dobogó, Gyöngyössolymos-Kishegy, kyjaticei a két említett mátraszentimrei lelőhely. (DÉNES József 1984. 7-33.) 95. PATEK Erzsébet 1970.131. (Arc Ért 1963. 299., Arch Ért 1964. 254.; PATEK Erzsébet 1973. 25-30. XVI-XX., LXI. tábla; KEMENCZEI Tibor 1984. 4L. 143. 96. PÁRDUCZ Mihály 1970. 99-100, 3. tábla (Arch Ért 1959. 202); KEMENCZEI Tibor 1984. 41., 128. Taf. CXXIII a-c.; B. HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese 1986-1987. 273. 97. KEMENCZEI Tibor 1970. 20., I. t. 14., III. t.; KEMENCZEI Tibor 1984. 129.; NOVÁKI Gyula 1986-87. 89.; KEMENCZEI Tibor 1986-87. 93. 5. kép 7-12. 98. KEMENCZEI Tibor 1984. 4L, 129.; NOVÁKI Gyula 1986-87. 81-90. 99. KEMENCZEI Tibor 1984. 4L 100. KEMENCZEI Tibor 1984. 4L 30