Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

4. kép). Ebbe a földvárba vágták bele az Árpád-kor idején a kőfalat, amelyet 2 m szélességben habarccsal kötött kövekből emeltek és ami az ásatás idején néhol még 160-180 cm magasan állott. „A kőfal a földsáncnak nem a koronáját vágta át, hanem a kifelé lejtősödő részét. Ez nem volna ésszerű, ha a földsánc (a barnás-szürke réteg) az Árpád-korban épült volna abból a célból, hogy a kősáncra a védők könnyen feljussanak."

80 A 3. árok földsáncátvágásánál a felső 40-50 cm kevert középkori és késő bronzkori anyagot adott, az ez alatt lévő rétegekből 200 cm-ig csak késő bronzkori leletanyag került elő. A földsánchoz a külső oldalán az eredetileg is 5-6 m-rel lejjebb fekvő területen árok csatlakozott. Ezt vizsgálták a 4. és az „a" árokban, ahol az alsó rétegben késő bronzkori cserepeket találtak. A 4. ároknál látható volt, hogy az Árpádkor idejére az árok kb. 70 cm vastagságban feltöltődött, ezt nem tisztították ki, külön árkot nem készítettek. Feltehetően csak ez az egy árok csatlakozott a földsánchoz, legalábbis a 4. ároktól NY-ra nyitott 9. árok újabb árkot nem vágott át. A sáncokon belüli terület kicsi, a szintkülönbségek viszont nagyok, helyenként a 10 m-t is elérik. Tehát a településen belül jelentős állattartás, vagy földművelés nem lehetett. Az ásató megfigyelése szerint feljárata az ÉK-i és a DNY-i oldalon volt: „Itt van egyedül átjáró a kőfalon, s ide vezet egy menedékes tereprész." A kyjaticei kultúra eddig feltárt sáncai más szerkezetűek, a Nagybörzsöny-rustokhegyi sánc gerendavázas faszerkezetét földdel töltötték ki, Kemence-Godóváron a faszerkezetű sáncot a külső oldalán kővel erősítették meg, a Hont-jelenchegyi sánc is faszerkezet nyomait mutatta, a Kemence-magosfai erődítmény kősánc lehetett, a Szilvásvárad-töröksánci erődítést belső oldalán erősítették meg kővel. Bükkszentlászló-Nagysáncnál kővel erősített földsáncot említ az ásató, a 60-70 cm magas, kődarabokból álló kisebb töltésre hordták a földet; többször megújították.

81 A felsőtárkányi köves földsánc kevesebb munkát igénylő, egyszerűbb szerkezet - hiszen fa és kő lett volna elég, ha szükség lett volna rá - mint az előzőek. A kutatás jelenlegi szintjén kevés adatot ismerünk a várak védhetőségi fokának értékeléséhez. 7. A kyjaticei kultúra földvárai Röviden ismertetjük a kyjaticei kultúra erődített földvárainak jellemzőit, áttekinthető képet adva a kutatás jelenlegi állásáról. A börzsönyi földvárak Nováki Gyula, Sándorfi György és Miklós Zuzsa kutatásai nyomán ismertek, a Mátra vidékét Dénes József és Skerletz István járta be, Kemenczei Tibor a magyarországi, Václav Furmánek pedig a szlovákiai földvárakról írt. Ezt foglaljuk össze és egészítjük ki néhány újabb adattal. Kemence-Godóvár (Pest m.) Tszfm 574 m, 1 ha területű. - A felső és alsó vár területe összesen kb. 3,84 ha. Faszerkezetű, a külső oldalán kővel megerősített sánc védte. Felmérését és a sáncok átvágásait ismerjük, kevés kyjaticei cseréptöredékkel együtt.

82 80. PÁRDUCZ Mihály ásatási naplói (I—II) és közleményei: 1963. 299., 1965. 231., 1970.100-102. alapján összeállított fejezet. 81. NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. (Nagybörzsöny-Rustokhegy) 63-68., (Kemencze-Godóvár) 49-52., (Hont-Jelenchegy) A2-AA., (Kemencze-Magosfa) 53.; PATEK Erzsébet 1973. (Szilvásvárad-Töröksánc) 25-30.; PÁRDUCZ Mihály 1970. (Bükkszentlászló-Nagysánc) 99-100. 82. NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. 49-52., 46-52. kép.; KEMENCZEI Tibor 1984. 131. 28