Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

Érdekességként közöljük, hogy a fizetett bér hogyan oszlott meg a különböző munkát végző csoportok között.

22 A bérlista tanúsága szerint az első szám összes bérköltsége 2 800 pengő volt, ebből: berakónők (12 személy) 1 645 pengő férfikirakó, ill. vágó (2 személy) 150 pengő szedők és gépmesterek (12 személy) 685 pengő egyéb beosztásban (3 személy) 220 pengő asztalosok és üvegesek (5 személy) 100 pengő (egyszeri kifizetés a gépek működőképes állapotba hozásáért) ossz.: 2 800pengő 1945 elejére alakult ki a nyomdaköltség kiszámításának a rendje: ez ezer példányonként határozta meg a fizetendő árat, az első ezer példányra terhelve a szedés költségeit is. Az infláció ütemének követésére bevezették a nyomdai szorzószámot, amellyel ha az alapárat megszorozzuk, a mindenkori fizetendő összeget kapjuk. A szorzószám az infláció egyre gyorsuló ütemét követve gyorsan változott.

23 Nézzük az 1946 első negyedévében az Igazság nyomdaváltását megelőző időszakban történt szorzószám-változásokat . 1946. január 14-től: 56 000 1946. február 8-tól: 108 000 1946. február 22-től: 170 000 1946. március 4-től : 250 000 1946. március 18-tól: 390 000

24 Ez a szinte hetenkénti változás igen szorult helyzetbe hozta a kiadót, mert a lap bevétele a régi ár szerint alakult, és ez a következő szám előállítási költségeit nem fedezte. Ezt az anomáliát - ellentétben az Egri Barázdával, amely a naturáliákban történő fizethetőséget helyezte előtérbe - az előfizetői díj magasabb felemelésével próbálták kiküszöbölni. Az előállítási költségek lefaragásának az igényével került sor a már említett nyomdaváltásra. A szerkesztőség 1946 márciusában tájékozódás céljából kalkulációkat kért az ország nyomdaipari szervezeteitől. Ezek közül a Lyceumi Nyomdáén kívül a budapesti Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületének, és a pécsi Barátság Könyvkiadó, Lapterjesztő és Könyvnyomdaipari Szövetkezetnek a kalkulációja maradt fenn. Összehasonlítva a három árajánlatot megállapíthatjuk, hogy az egri nyomda az országos átlag körüli árakkal dolgozott. Az egri áraknál a budapesti magasabb, a pécsi valamivel alacsonyabb tételeket tartalmazott. (Megjegyzendő, hogy nem volt realitása a lap Egertől távol történő nyomásának, hiszen ez a szállítás miatt emelte volna irreálissá az árat.)

25 Az 1945-46-os téli tüzelő megvásárlására a rossz anyagi helyzet miatt a lap nem volt képes, ezért kérvénnyel fordult a városi képviselő-testülethez. A szerkesztőség érzékelve a helyzet - a rivális lap létéből fakadó - fonákságát, a kedvezőbb elbírálás érdekében, az anyagi nehézségek felvázolásán túl, kidomborította a város érdekében 23. DIV. LUK. DOK. 67. 198.1. 24. DIV. LUK. DOK. 67. 198.1.; 67. 124.1.; 67. 71.1. 25. DIV. LUK. DOK. 67. 198.1.; 67. 71.1. 285