Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

zott. A fennmaradt fejlécterv tanúsága szerint fölmerült a vörös csillag beépítése is a címbe, de ezt az ötletet elvetették.

6 A lap a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiadásában jelent meg. Megjelenését a meg-, illetve újjászülető pártok mellett a szovjetek is támogatták, ők biztosítottak papírt, segítettek a hírszolgálat megszervezésében, a munkaerő kirendelésében is.

7 A szerkesztőségi helyiséget a Lyceum földszintjén, a 3-as szobában rendezték be. Dacára a kialakulatlan telefonhelyzetnek, két telefonvonalat is biztosítottak a lapnak. A hivatal a 11-es és a 176-os számon volt hívható. Ez az iroda nem bizonyult megfelelőnek, ezért a szerkesztőség 1945 júniusában a városi képviselőtestülethez fordult megfelelő iroda kiutalása céljából. A képviselőtestület 1945. június hó 30-i rendes ülésén tűzte napirendre a kérdést és a következő határozatot hozta: „Eger m. város képviselőtestülete az állandó választmány javaslata alapján a városháza épületében lévő volt Népbank féle üzlethelyiséget évi 6 000 P. összegért az „Igazság" с lapnak, szerkesztősége és kiadóhivatala céljára bérbeadja. ... (a szerződés - P. E.) addig szól, míg a Kisvárosházában megfelelő helyiséget a város helyre nem állíttat."

8 A szerkesztőség átköltözhetett a Városházára, s bár a kiutaló határozat szerint a bérleményt csak ideiglenesen használhatta, vizsgált időszakunk egészében mind a szerkesztőség, mind a kiadóhivatal itt maradt. A meginduló lap terjesztésében utcai árusok vettek részt, az előfizetők pedig a szerkesztőségben vehették át a lapot. Később kapható volt az újra megnyíló Géniusz Könyvkereskedésben, a Káptalan utca 12. szám alatt is.

9 Az Igazság a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként indult. Élén a már ekkor működő 3 párt által delegált szerkesztőbizottsággal: az FKGP részéről Milassin Kornél, az MKP részéről dr. Kardos László és az MSZDP részéről Lénárd Sándor. Közülük hivatalosan a főszerkesztői teendőket dr. Kardos László látta el. Posztjára kerülése másik funkciójával, a Nemzeti Bizottság elnöki tisztével magyarázható. Az indulásnál főmunkatársként van feltüntetve Ebergényi Tibor, aki később nem vett részt a szerkesztésben.

10 A lap alcíme 1944-46 között a következők szerint változott: 1945. február 4-ig (2. évfolyam 2. szám): Nemzeti Függetlenségi Front lapja. 1945. december 13-ig (2. évfolyam 107. szám): Demokratikus Néplap. 1946. január 20-ig (3. évfolyam 3. szám): Heves vármegyei politikai lap. 1946. január 20. után pedig a Szociáldemokrata Párt Heves megyei politikai lapja. Hetente kétszer, szerdán és pénteken vehették kézbe az olvasók. 1945 során több alkalommal tettek kísérletet a sűrűbb megjelenésre, de ez csak néhány hónapos eredménnyeljárt. 1945. november, december, valamint 1946. január, február hónapja során a papírhiány miatt a megjelenés heti egy alkalomra korlátozódott. Fontosabb események bekövetkeztekor (a budapesti blokád, a magyarországi háború, az európai háború 6. DIV. LUK. DOK. 67. 360.1. 7. Igazság 1945. december 23. (2. évfolyam 109. szám.) 8. HraL. Eger város képviselőtestületének iratai 7579 kgy. 110/1945. 9. Igazság 1945. január 4. (2. évfolyam 1. szám) 10. Milassin Kornél (1883-1956): hivatásos katonatiszt, főispán, kisgazdapárti politikus, 1945^6 Heves megye főispánja, 1947-ben kilépett a pártból és visszavonult a politikától; Kardos László: jogász, kommunista politikus, 1944-45-ben az egri Nemzeti Bizottság elnöke, később kizárják pártjából; Lénárd Sándor: szociáldemokrata mozgalmár, újságíró 1945-46-ban az Igazság с lap szerkesztője, később Budapesten újságíró; Ebergényi Tibor (1912-1987): tanár, könyvtáros, publicista, baloldali beállítottságú, reálgimnáziumban, majd kereskedelmi iskolában tanít, 1959-72 között könyvtárigazgató 280