Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Horváth László: Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.)

Kaiban a mezőgazdaságban munkanélkül maradt vagy éhbérért dolgozó nincsteleneket a helyi ipar sem szippanthatta fel, bár az ipar területén foglalkoztatottak aránya lassan nő, szerepe nem lesz jelentős. ///. Káli ipar 1900-1910.

27 1900. 1910. Ipari vállalatok száma 62 56 segéd nélkül 44 37 1 segéddel 8 12 2 segéddel 6 2 3-5 segéddel 3 4 6-10 segéddel 1 1 A káli ipar valójában sokkal inkább 11 kovácsot, 12 susztert, 10 malomiparban dolgozót, 5 mészárost és 3 asztalost jelentett, semmint levezető szelepet egy ezres nagyságrendű munkanélküliség számára. A helyi mezőgazdaságból kiszoruló birtoktalan parasztok e térségben is már a XIX. sz. végétől idényjellegű mezőgazdasági vándormunkára vállalkoznak, és a falu valóságos summás rajokat indított útnak főleg az alföldi és dunántúli nagybirtokokra.

28 „Ez a vándorlás meghatározta életmódjukat, az egész falu arculatát, hiszen sokszor több száz ember volt távol 4-6 hónapra szülőfalujától. Egyes mátraaljai falvak szinte elnéptelenedtek tavasszal."

29 Ezek az emberek pedig már csak a lakóhely szerinti nyilvántartásban - és persze érzelmeikben - voltak káliak. Megélhetésüket, családjuk eltartásának feltételeit a község határain messze túl biztosították. Ezzel megtették az első lépést, a „menekülés" első stádiumát. A kivándorlás folyamata és intenzitása Heves vármegyét aránylag későn, a XX. sz. beköszöntével éri el a kivándorlás tömegeket magával sodró lendülete. A megye első kivándorlói éppen Kál térségéből kerülnek ki. Az útiköltségre szükséges minimálisan 300 korona (egy napszámos másfélkétévi keresete) okán a kivándorlás elindítói nem a legnincstelenebb napszámos, földművesrétegek soraiban kereshetők Kaiban sem, hanem az ún. kallódó egzisztenciák között, s csak az ő látványos sikereiken felbuzdulva - tehát legalább 1-2 évvel később indul meg a nagyobb méretű elvándorlás, most már a mindennapi kenyérgondokkal küzdő elszegényedett rétegek részvételével, kik az útiköltséget is hitel útján képesek csak fedezni. 27. A Magyar Korona országainak 1900. évi 372. és 1910. évi 368. népszámlálásának kombinált adatai 28. A téma részletes elemzését lásd Cs. SCHWALM Edit 1987. 277-303. 29. Cs. SCHWALM Edit 1987. 277. 261