Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.
még Raj к László belügyminiszter július 4-én feloszlatott számos más egyesületet. A megmaradt egyesületek megmentésére a legjelentősebb kísérlet az volt, hogy egyházközösségi csoportokká alakították át azokat. így a Belügyminisztériumtól nem függő hitbuzgalmi fórumok bizonyos moratóriumot szereztek. 70 Egerben is érezték az országos nagy problémákat. Sok cikk foglalkozott az újságban a helyi vallásos közösségekkel az Egri Barázda azonban nem lépett fel támadólag. A kongregáció működése is viszonylag zavartalan volt. Folytatódtak a műsoros estek és a lelkigyakorlatok. Az 1947-es választások után az egyház közéleti és politikai mozgástere tovább szűkült. Nem tudott ezen a tényen változtatni az 1947/48-as ún. Mária év meghirdetése sem. A Boldogasszony Éve rendezvénysorozat kapcsán MINDSZENTY bíboros 1947. szeptember 28-án eljutott Egerbe. Itt részt vett a servita búcsún, ahová hatalmas tömeg kísérte el, köztük az Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációjának tagjai. Minden próbálkozás hiábavaló volt. 1948 januárjában megindult a szövetkezesítés. RÁKOSI egyre erősebben támadta az egyházat, miközben az „szabad egyházat" akar a „szabad államban". 71 Újabb csapásként az iskolai év az egyházi iskolák nélkül indult. Az egri Szarvas laktanyában is új tanoncotthont avattak. Sok szülő inkább ide íratta be gyermekét és az egylet II. emeleti tanoncotthona üresen maradt. A székházbeliek ellen is egyre több cikk jelent meg támadó szándékkal. Az a vád érte őket, hogy „kongregáció ürügyén politikai csoportosulást tartanak fenn". 72 Az országban tapasztalható egyházellenes kampány helyileg is mérhető volt. Egyre több kisipari termelőszövetkezet alakult meg, akiknek útjában állt az Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációja. A múlt eltávolítandó szellemét látta bennük az Egri Kisiparosok Szabad Szervezete is. Hamarosan HETÉNYI Adorjánra is sor került, aki nem írta alá a városban működő 17 kongregistaegyesület vezetőinek felhívását, akik MINDSZENTY helyett új vezető papot kértek. Az Igazság című helyi lapban a praesest, aki az iparostanoncok hitoktatója volt az I. iskolában, csúnyán megrágalmazták és azt állították, hogy világnézeti vitákat provokált és MINDSZENTY mellett szónokolt. A cikk része volt a kötelező hitoktatás és MINDSZENTY politikája elleni országos kampánynak. 73 1949-ben már a Mária Kongregációk létét is veszély fenyegette. A fiatalokat felszólították, hogy a demokratikus ifjúsági szervezetekbe menjenek, ahol szórakozhatnak, a pártokban pedig politizálhatnak. A felhívások nyomán több egri kongregáció beszüntette működését, és kiáltvánnyal fordultak az ország többi kongregációja felé. Ebben kérték, hogy a volt tagok csatlakozzanak a Diákszövetséghez, mert további működésük károkat okozna a népi demokráciának és gátolná a szocializmus építését. 74 A kampány hatására az Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációjának is csak kevés tagja marad: a mag. ők együtt maradtak felolvasást tartottak, kirándultak, hitvitákat rendeztek és filmvetítést néztek. Az egyházi ünnepeket is megtartották. Az sem riasztotta őket vissza, hogy az áldozócsütörtök, mint kötelező egyházi ünnep az új rendszerben rendes munkanapra esett. Úgy oldották ezt meg, hogy a szentmisét estére tették. Nem maradt el a pünkösdi háromnapos szentségimádás, és az úrnapi körmenetben is felvonultak. A törvények, rendeletek újra megzavarták a csoportot, de most erősebben, mint bármikor. Az országgyűlés 1949. augusztus 18-án elfogadta a Magyar Népköztársaság 70. GERGELY Jenő 1985. 50. 71. Új Ember 1948. május 9. 72. Igazság 1948. október 17. 73. Igazság 1948. december 19. 74. Igazság 1949. január 30. 252
