Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

Az egriek nem csupán az országban lévő katolikus legényekkel találkoztak, de eljutottak a Katolikus Legényegyletek Világszövetsége III. Nemzetközi Legénynapjára Münchenbe is, amit 1933. június 8-10. tartottak. Magyarországot 60 legény képviselte a találkozón. Közülük 21-en Egerből érkeztek. Az egrieket SUBIK Károly elnök, KUSNER István másodelnök és PETRO Kálmán országgyűlési képviselő kísérte el a nagy útra. A résztvevők a München felé vezető úton Bécsben megálltak. A várost nagy ámulattal nézték a magyar fiatalok, akik közül sokan most hagyták el először a hazai földet. Az események helyszínére megérkezve a müncheni magyar egylet vezetője ZOCHOR Dezső fogadta a küldöttséget, aki 1898-ban vándorolt ki Egerből német földre. A nagygyűlésen 15 000 segéd jelent meg. A magyarok élén a Bocskai-sapkás egriek haladtak és nagy sikerük volt. A gyűlés alatt ők álltak díszőrséget a színpad előtt. De szomorú esemény zavarta meg az ünnepséget. A misztériumjáték előadásában szereplő müncheni főpap a fellépése után meghalt. A hitleristák megmozdulásai megdöbbenést és félelmet okozhattak a vendégekben. Már a gyűlés előtt is voltak incidensek az egyletisták és a hitleristák között, akik leszedték a KOLPING-zászlót az egyleti székházról, majd pedig az utcán garázdálkodtak tovább, ahol letépték a német legényekről fekete nyakkendős sárga ingüket. „A két Adolf szelleme találkozott".

39 A magyarokat szerencsére nem bántalmazták, de a találkozó résztvevőinek 24 óra alatt el kellett hagyniuk Münchent. Hazatérésük után az egriek is fogadtak vendégeket 50 lengyel cserkész személyében. Városszerte nagy megbecsülésnek örvendtek: „méltán lehet nevezni az egri egyesületi élet büszkeségének",

40 nagyszerű munka folyik itt: összetartás, komolyság, öntudat. Másik nagy elismerést 1935-ben kaptak. Ebben az évben ünnepelték az egylet fennállásának 75. évfordulóját. Ellátogatott Egerbe ekkor a kölni pápai prelátus és a Katolikus Legényegyletek Világszövetségének vezérelnöke is. Az elnök megállapította, hogy „Magyarország Németország után áll a legényegyleti szervezettségben és munkaeredmények tekintetében."

41 Hagyományaikhoz hűen az évfordulót emlék állításával akarták megünnepelni. Először is megjelentették az Egri Tisztes Ipar című újság jubileumi számát. Ebben a múlt áttekintése mellett a jövő terveiről, és ennek az emléknek a megvalósításáról olvashattak az érdeklődők. Az elképzelés az udvar bővítése, és egy kerthelyiség létesítése volt. Megvették tehát a szomszédos Torony út 1. számú GYENES-féle házat, mely vendéglő volt és kerttel rendelkezett. A ház utcai frontján még VINCZE mester asztalosműhelye állt. A telek vásárlására 12 000 pengős adomány gyűlt össze. Ezután 1935 decemberében lebontották az épületet. A NAGY testvérek ismét segítettek, ök végezték a tervezést és a munka felügyeletét is ingyen vállalták. A kivitelezés VASS László kőművesmester munkája. 1936. június 23-án került sor a kerthelyiség felszentelésére. A kerti épület utcai frontján falat emeltek a székház barokk homlokzatának folytatásaként. A ház kert felé eső területén épült egy 200 m

2-es tornácos, fedett helyiség, melyre kétlépcsős feljárat vezetett. Ebben a részben volt az alkalmi színpad, tánctér, italmérő hely, és az új tekepálya. A megmaradt területen a cserkészeknek és a leventéknek rendeztek be udvari kiképzőhelyeket és fákat ültettek. A székház befogadóképességének növelésével és a kerthelyiség megnyitásával egy régóta érlelődő gondolat válhatott valóra. KOLPING az iparos legények számára akart családot teremteni. Eddig azonban nők nem lehettek tagok. Hiányukat a házbeliek is 39. Egri Egyházmegyei Közlöny 1933. 6-7. sz. 40. Eger, 1933. február 26. 41. Eger-Gyöngyösi-Újság 1935. október 5. 247