Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)
szükségére Bajnáról hozatott 30 kila földért és azon útiköltségéért 132 frt 50 kr." Az üveghuta bevételének összege 1820-ban 7691 frt 47 kr, kiadása 4573 frt 47 kr. A bevezetésben szintén szóltam már a timsóbányákról, melyek a 19. század elején ráfizetéssel működtek. 15 Nem mondható el ugyanez a cseviczés és a timsós fürdőről, hisz mindkettő nagy látogatottságnak örvendett. A csevicze-forrás mellett 1817-ben csak két fürdőhelyiség volt. 16 A timsóház mellett Orczy József először 1795-ben építtetett szálláshelyet, mely az 1805-ös leltár szerint 4 fürdőhelyiséget, 4 fűthető szobát, 2 folyosót és egy napozót foglalt magában. 17 A timsós fürdőben a második fertályban kiadott 96 napi 24 kr-os szobáért bevétetett 38 frt 24 kr, melynek 2/3-a, 25 frt 36 kr az uraságé. 222 fürdőért 24 kr-val számítva bevétetett 88 frt 48 kr, melynek 4/5-e, azaz 71 frt 3 kr az uraságé. Szeptemberben 152 napi szobáért és 335 fürdésért beadatott 147 frt 44 kr, októberben pedig 14 napi szobáért és 41 fürdésért 16 frt 51 kr. A csevicze bevétele részben a fürdőből, részben az eladott vízből származik. A fürdő a második fertályban 62 szobáért 30 kr-val számítva bevett 31 frt-ot, 103 fürdőért 30 kr-val számítva 51 frt 30 kr-t, melynek 4/5-e, azaz 41 frt 12 kr az uraságé, 47 lóra való istáílló és 4 ló legelése 3 kr-val 2 frt 33 kr. Augusztusban 106 napi szoba, 40 napi konyha 30 kr-val számolva, 94 napi fürdés 3 öl tűzifa, 118 lóra való istálló és 6 ló legelése 134 frt 48 kr bevételt eredményezett. Szeptemberben 64 szobáért, 29 konyháért, 58 fürdésért, 3 1/2 öl tűzifáért és 36 lóra való istállóért 92 frt 30 kr-t fizettek összesen. A jövedelem másik része a csevicze víz eladásából származik. A számadások szerint egy ferslágért 4 frt-ot, egy butelláért (kb 2 ittczés) 18 kr-t, a dugóért és a szurkolásért pedig 3 kr-t kértek. A kiadási oldalon itt a szurok, a gyanta és a dugó beszerzése szerepel. A csevicze azonban még így is nyereségesen működött. A huta és a fürdők nyeresége mellett haldokoltak a timsóbányák. A debrő-parádi uradalom bevételi forrásai A Párádról befolyt összegek csak egy csekély hányadát képezték az uradalom összjövedelmének. A bevételek nagy része a földesúrnak járó adókból és szolgáltatásokból, valamint a majorságokban termelt különböző termények eladásából származott. 18 A befizetett földesúri járandóságok egy része az 1820. évre szólt, egy része Belső timsóh. Külső timsóh. 121 frt 48 1/2 kr 129 frt 05 kr 29 frt 44 kr 164 frt 38 1/2 kr 314 frt 311/2 kr 211 frt 541/2 kr 503 frt 17 1/2 kr 346 frt 35 kr 843 frt 45 1/2 kr 186 frt 33 kr 958 frt 53 kr 292 frt 56 kr 1744 frt 04 kr 172 frt 44 kr 797 frt 2 2/4 kr 226 frt 24 kr 647 frt 59 kr 310 frt 17 kr 489 frt 40 kr 190 frt 18 kr 295 frt 12 kr 107 frt 21 kr 16. FÁY András 1819. 17. OL. Orczy es. L. - Varia reg. - Computus int. Grass, et Orczy A-C 18. A számadáskönyvben az uradalom falvain kívül a következő helységek bevételei és kiadásai is szerepelnek: Markaz, Visonta, Tarján, Losonc, Polichna, Udornya, Tosoncza, Szinóbánya, Budalehota, Lónyabánya, Domoszló, Verpelét, Miskolc, Sár, Karácsond, Nana, Vámosgyörk, Dobrocs, Gergelyfalva és Detk. 15. A timsóbányák költségei: Hónap jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. dec. 230
