Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

és Daruvár mellett."

62 Miután 1887-ben megnyitották a Kisterenye-Kál-Kápolna közötti vasútvonalat és Recsk községben Párád néven a vasútállomását, Párád jövője biztos alapra került. Az idegenforgalom fejlesztéséért az 1900-as évek elejétől új személyek léptek sorba. Kereskedők, kis szőlőbirtokosok és gimnáziumi tanárok csatlakoztak a lokálpatrióta turistákhoz. Az utóbbiak közül kiemelkedett Széky István. Széky, Kemény János polgármester és Kozmáry János földbirtokos több alkalommal is vizsgálta a város és környéke idegenforgalmi adottságait. Már a nemzetközi turizmus szervezett indításának lehetőségeit és lépéseit is kidolgozták az MTE ME felkérésére, amely olyan alapos volt, hogy iránta az MTE budapesti egylet is érdeklődött. Jellemző, nem elszigetelten, hanem a Magyar Turista Egyesület keretében, a többi osztállyal kölcsönösen akartak tenni. 1910-től kapcsolatban álltak az esztergomi, szittnyai (Selmecbánya), vágvölgyi (Trencsén), tátrai (Késmárk), bükki (Miskolc), máramarosi, szegedi és a szörénységi (Karánsebes) osztállyal. Fontos állomása a Mátra Egylet I. világháború előtti tevékenységének a Mátrai és Gyöngyösi Kalauz 1909. évi kiadása. A szerzője Hanák Kolos, Stiller János és Széky István volt. A bő terjedelmű ismertető és útikönyv színvonalas kiállításával, nagyon részletes turisztikai és vendéglátói tanácsadásával méltán elnyerte az érdeklődők elismerését. A szálló- és vendéglátóhelyek felsorolása mellett eligazított a Mátra jelzett turistaútjain. Kép- és rajzos mellékletei hasznos útiprogramokat is javasoltak. Amikor az országos vasútépítő tervek közé bekerült a Budapest-HatvanGyöngyös-Mátrafüred-Pétervására-Rozsnyó-Kassa vonal megépítése, Gyöngyösön át a Mátráig (először az országban) villamosított vasutat kért a város. Ez a vonal óriásit lendített volna Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmán. Mi több! Kemény polgármester az 1910. december l-jén tartott tanácskozáson, a villamosvasút egyik állomását a Csathó-kerthez javasolta helyezni.

63 A Csathó-kert hideg gyógyvizére alapozott fürdő környéke akkoriban már kedvelt üdülőterülete volt a gyöngyösieknek. Kemény a fürdő szállodáit is megterveztette ... A Hanák-Kemény-féle elképzelések legmerészebbje közé tartozott a Mátra Egylet kaparóházi menedékházának felépítése. A terv első változata 1910-ben készült el, amely egyemeletes, kilátótornyos épületet mutatott. Kemény a tervet 1913-ban átdolgoztatta 4 emeletesre, amelyben 120, kitűnően felszerelt szoba várta volna a kizáróan külföldről érkező vendégeket. Sajnos, sem a villamos vasútvonal, sem a külföldiek szállodája nem készülhetett el. Közbejött az I. világháború.

64 Kemény János polgármester volt az, aki bekérve a gyöngyösi és a mátrai szállók stb. adatait (Párád kivételével), évenként készíttetett összesített kimutatást a külföldről érkezőkről. és MOLNÁR József 1970, 11. 219 62. MOLNÁR József 1970, 11. 63. KEMÉNY János 1910, 100. 64. MOLNÁR József 1910, 11.