Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

Az osztály tagjainak létszáma is gyarapodott: Magyarország (Horváto.-val) Ausztria Év Hány TagHány Tagvármegyéből? létszám tartományból? létszám 1888 6 1 1 1889 28 415 1 5 1890 30 631 2 40 1891 - 32 1 800 2 45 1892 40 2 911 4 71 Legtöbben Heves és a szomszédos, valamint a felvidéki vármegyékből jelentkeztek. 1889-től az osztály bevezette a helyi képviselők hálózatát. A helyi képviselő vállalta a környéken élő tagokkal az állandó kapcsolattartást. 1891-ben Adácson, Árokszálláson, Budapesten, Egerben, Gyöngyösorosziban, Hatvanban, Jászkiséren, Szatmárnémeti) városában, Szolnokon és Zircen tevékenykedtek.

47 Gr. Károlyi Gyula példáját a Mátra számos erdőbirtokosa követte: egymás után nyitották meg erdei útjaikat, vadászházaikat, és építettek menedékházakat, amelyeket a turisták ingyen látogathatták. A Mátra 6. száma ilyen alkalomról tudósított: „Gróf Gyürky Ábrahám úr ő excellenciája, a hasznosi erdő jó részének tulajdonosa, kegyesen megengedte, miként a tulajdonát képező erdőkbe osztályunk tagjai kirándulhatnak, - hogy az erdőben, utakon jelzéseket tehessünk, utat egyengessünk -, hogy az ágasvári barlangot (ún. Csörgőlyukat) feltárhassuk,-hogy gazd. épületeiben megpihenhessünk, s hogy gazd. személyzete segélyünkre legyen. Itt is köszönet érte a nemes grófnak!"

4

* A műszaki bizottság útkijelölő tagjainak sokat segítettek a vadőrök, erdőkerülők, erdőszámadók és az erdőbirtokosságok ispánjai, erdőtisztjei. Közreműködésükkel 1891-ben már 10 jelzett úton járhattak a kirándulók. A turistabalesetek sérültjeit a gyöngyösi Mentő Egyesület az 1895. évi vállalása alapján az itteni kórházba szállította. (A kimutatások 1888-1895 között csupán három ilyen alkalmat jegyeztek fel.

49 1891. április 26-án időszaki gyűlést tartott az osztály, amelyen Deutsch Adolf, a Mátra új szerkesztője ismertette a város és környéke turizmusát: „Az idelátogatókat fogadó lehetőségeink folyvást gyarapodnak. Gyöngyösön 8 tagtársunk is berendezett házában 1-3 szobát, ahol saját élelemmel fogadja az érkezőket, és ad szállást nekik."

50 Ez az első adatom arra, hogy az egyesület itteni tagjai megalapozták a fizető vendéglátást. Deutsch hangsúlyozta még: „A benei nyaralók iránt - mint örömmel értesültünk nagy az érdeklődés, úgy látszik, több is könnyen kiadható volna, pedig a tavaly félig kész tornyos, 3 szobás villák is elkészültek. A vendéglő ( = Benevár) szobái is keresettek, úgy hogy előreláthatólag az elevenség tovább fejlődni fog."

51 Eképpen jellemezte az ügy lelkes képviselője a benei pezsdülő idegenforgalmi adottságokat. Sőt, a december 8-i téli nagygyűlésen már a nemzetközi érdeklődésre is utalt: „Tavaly 4 talján ( = olasz) jött, az idén 4 francia, 2 talján, 15 német, 6 lengyel, 2 orosz. Oláhországból 46. Uo., VII. 47. A Mátra, 1891. ápr. 6. sz. 48. Uo., 105. 49. MM, TA, HANÁK Kolos-féle hagyaték, összesítési ívek 1888-1910. év, IX 50. Uo.,az 1891. évi cs. 51. Uo. és A Mátra, 1891 ápr., 104. Közlemények rov. 215