Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

gyertyatartókat) helyeztek el nemcsak a szobákban, hanem a folyosókon és a lépcsőfeljárókban is; szőnyegek kerültek a termekbe, hálószobákba, függönyök az ablakokra; országos és az 1880-as évektől helyi (egri és gyöngyösi) hírlapokat is kézbe kaphatta a vendég. A Három Rózsa 120 személyes ezüst étkészletet készíttetett, és 1889-ben elsőként Gyöngyösön étlapot nyomatott.

38 A szállodai helyek számának gyarapodása jól érzékelteti a fejlődést: Év Szálló (fogadó) Szobák száma Férőhelyszáma 1867 5 31 ? 1870 5 ? ? 1875 6 46 190 1880 6 52 ? 1885 6 59 204

39 (A kimutatásban a két katonai [az egyik csak tiszti] kvártély adatai nem szerepelnek.) A felsoroltakból kitűnik, Gyöngyösön megvoltak a lehetőségek a 19. század második felében egyrészt a növekvő idegenforgalom fogadásához, másrészt a hazai turisztikához kapcsolódva a helyi, főleg mátrai turizmus szervezett indításához. Már csak az összefogó szervezet hiányzott. Létesítését országos szervezet bátorította. 1873-ban Tátrafüreden megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely a Kárpátok gyönyörű tájainak megismertetését, a turizmus fellendítését tűzte célul. Gyöngyösről tagja lett Hanák Kolos ügyvéd, aki az 1884. szeptember 12-én tartott tagtoborzóján ezzel indokolta a pártfogók belépését: „Illő ezen egyesület nemes céljainak hódolni úgy is, hogy tagjává nyilvánítjuk magunkat bejelentkezésünk által."

40 Hanák a következő összejövetelt decemberre tervezte. Akkor még önálló, vagy helyi tagegyesületre nem gondolt. Erre közvetlenül az MKE pénztárnokának, a lőcsei Dénes Ferencnek 1885. október 14-i levele ösztönözte. A Gyöngyösi Lapok 1885. november 12-én A magyarországi Kárpátegyesület és a Mátra vidéke címmel terjedelmes írást közölt, és idézte Dénes Hanákhoz küldött levelét: „Komoly szándékunk, mihelyst egyesületünk anyagi ereje engedi, annak tevékenységét a Kárpát-hegység minden egyes csoportjára kiterjeszteni. Arra céloz az osztályok alakulhatása is . . . amely egyesületi tevékenységükre nézve nagyon hálás volna, a Kékeshegy a Mátrában . . . Azonkívül ott van Parádfürdő, ott a jó visontai és egri bor, úgy hogy a közeli vaspálya ( = vasút) idővel nem egy vendéget Önök vidékére és a Kékesre csalogatna."

41 Látható, az 1880-as évek közepén már megvolt a helyi és az országos igény Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmának, turizmusának szervezett indítására. Hanák személyével pecíig a két törekvés összefogása is sikeresen haladt. Egyetlen, de döntő akadály hátráltatta még az indulást. A Gyöngyös-Bene-Parád között vezető vármegyei út silánysága. Gyalogos, vagy lóháton igyekvő nem látta kárát, ellenben a kocsin közlekedők állandóan tengelytöréstől tarthattak. A városi tanács folyamodványban kérte 38. MOLNÁR József 1970, 8. 39. HONTERT Rezső 1966, 5. 40. Uo. 41. Gyöngyösi Lapok, 1885. nov. 12., 1-2. A szerzője, F. I. nem azonosítható. 213