Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

ják a cigányzenészek csodálatos játékát. 1824-ben a „Czigány Orpheust", Bihari Jánost hívják Gyöngyösre. Hetek múlnak el, amíg végre Gyöngyösre érkezik, igaz, csak átutazóként. Az Angyalban száll meg. Hegedűjátékán hol sírva fakad a vendégsereg, hol „Vivát"-ot kiált. Azalatt az utazóbatár kocsisa lerészegül. Másnap indulnak tovább, Pestre. Ám Gyöngyös határában az úgynevezett pesti kőhídnál a részeg kocsis letérve a fagyos útról, a patak medrébe hajtotta a lovakat. A kocsi felborult, és Bihari a jégre zuhanva karját törte. Amikor az Angyal vendégei meghallották a szerencsétlenséget, Hatvanig fáklyafénnyel, gyalog kísérték a tragikus sorsra jutott Biharit, aki attól kezdve többé nem hegedülhetett.

27 1829-ben a nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály járt Gyöngyösön, és kirándult a Mátrába, gyalog át a parádi fürdőhelyre. (Emlékére épült a Vargák kútjánál csaknem száz év múlva a Vörösmarty Turistaház. Petőfi Sándor is járt errefelé az 1840-es években. Útjára emléktábla emlékeztet a mátrafüredi általános iskola falán.) A Mátravidék legnagyobb földesura, a parádi-debrői uradalom birtokosa, gr. Károlyi György 1820-ban Párádon fürdőépületet építtetett. Heves megyében akkoriban volt más fürdő is, ez mégis egyszerre híres lett. Csevice forrása, a parádi kénes víz gyógyhatása tette keresetté. 40 szoba várta a vendégeket, a gyógyulni vagy szórakozni vágyókat. A fürdőépületszárny 16 fürdőszobának, abban egy-egy kádnak adott helyet. Kávéház, táncterem, kertek nyújtottak szórakozást. „És ki ne kívánkoznék e fürdőbe, hol jó ételeket, s a páratlan ital és cigányzene kellemessé teszik az életet!" - írta elragadtatással a parádi fürdőkről (a timsósról is) 1846-ban Medve Imre.

28 1848/1849-től az önkényuralom évein át a gyöngyösi és a mátrai kirándulás is alábbszállt. Egyrészt a szabadságharc leverésének gyásza miatt maradtak el a zajos összejövetelek, vigasságok, másrészt a hatósági engedélyek megvonása miatt. Még a főúri alapítású, 1836-tól működő Gyöngyösi Kaszinó Egyesület élete is visszahanyatlott. Az éppen kialakuló turizmus és idegenforgalom, amely a reformkortól a szabadságharc leveréséig már észlelhető volt, összeomlott. Elölről kellett kezdeni mindent. Jól érzékelteti a társasági élettel kapcsolt idegenforgalom összeroppanását a következő: A fentebb említett parádi gyógyfürdő napi bevétele 1846-ban 80-100 forint volt; 18491852 között csak a Károlyi-család tagjai keresték fel, és 1852-1868 között egyetlen évben sem érte el a bevétel a napi 20 forintot.

29 A tudatosan szervezett, minden társadalmi osztályt és réteget átfogó idegenforgalom és turisztika gyökerei mégis már a kiegyezés előtti időben meglelhetők. 1858-ban Gyöngyös székhellyel közép- és nagy földbirtokosok, grófok, bárók, valamint középés nagypolgárok megalapították a Heves Megyei Gazdasági Egyesületet (HMGE). Kétségtelen, hogy az egyesület elsősorban földbirtokosok szolgálatában állt, de idővel a polgárság érdekeit is képviselte. Jellegének ez a kettőssége már indulása első évében felismerhető. Hét szakosztályának egyike, a Visontai Kovách László vezette közgazdászati és statisztikai, továbbá az általános célokat rögzítő Közreműködési tervezet Gyöngyös és a „Mátra vadonjainak ( = tájainak) jobb megismerésére" hívta fel a tagjai figyelmét.

30 Ezt a törekvést fejezte ki az 1859. május l-jén rendezett csoportos kirándulás, amelyen az egylet és a Casino 18 tagja és családtagjai Gyöngyös-Bene-Parád útvonalon gr. Károlyi György vadasparkjáig megtettek. Visontai Kovách az útvonalról feljegyzést készített, amelyben a táj csodálatos szépségét ismertette. Ennek alapján be is számolt az őszi szakosztályi ülésen. Hangsúlyozta a Mátra természeti 27. SÁNDOR László 1961, 11. 28. VAHOT Imre 1846, 8-11. 29. Uo. 30. CSOMOR Kálmán 1896, 4. Az idézetre MOLNÁR József 1970, 5. 211