Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

1546. április 16-án I. Ferdinánd egy másik jelentőségteljes utasítást is adott nemes ruszkai Dobó István provizornak és csemeri Zay Ferenc aulikusoknak, Eger vára castallánusainak tisztségük ellátására. Amikor a király a fenti két férfiút „az egri püspöki vár" várnagyaivá emelte, a vár gondját, őrzését és megoltalmazását, valamint minden tartozékát reájuk bízta. Kötelességük a vár megoltalmazása és tartozékaira minden lehetséges módon vigyázni, felügyelni, nehogy azt esetleg ellenséges erővel bárminő kár érje. Dobó és Zay a két várnagy tisztükben 100-100 lovassal rendelkeznek, s az uralkodó utasítására egy-egy lovas havonta 3-3 forint zsoldot kap. Zsoldjukat a várnagyok a kezükhöz kapják, azért, hogy ők fizessék ki lovasaikat. A két várnagy tartozik a lovasok számát jó módon és rendben a hadi felszereléssel együtt tartani. Egyikőj üknek sem lehet 25-25 lovasnál több saját lovasa, de a többieket 100-100 főre a nemesekből, vagy válogatott és gyakorlott, valamint vitézkedésben elsőrendű katonákból tartozzanak kiegészíteni - de négynél, avagy hatnál nem szabad több vitézkedésben élenjáró katonát tartaniok (tehát olyanokat, akik nem nemesek! S. I.). E lovasok Dobó Istvántól és Zay Ferenctől függenek és nekik tartoznak engedelmeskedni. A nemesek, avagy a kiváló katonák a király hűségére vannak kötelezve, hogy „legyen közöttük vallási biztosítékkal megerősített akarat." A várnagyok állítják fel és tartják egyben Eger vára állandó őrzésére és megvédelmezésére a katonai fegyelemben gyakorlott, jó és válogatott 300 puskás gyalogost. Ezek havi zsoldja 2-2 forint, s élükön egy kapitány áll. Ezek is felesküdnek a királyra. Valamennyi lovas és gyalogos nemes Balázs deák királyi kamarai tanácsos (Péterváradi Balázsról van szó) kezéből kapják a zsoldot az ország adójából, vagy az elmúlt pozsonyi országgyűlésen az országlakosok által felajánlott adóból,

1223 netalán a mutatkozó hiányt az egri püspökség bevételéből pótolják. Zay Ferenc és vicecastellanusa salláriuma havonta 50 forint, valamint évente 12 „media vas" bor, búzából 120, zabból pedig 100 budai véka, továbbá 100 darab bárány. Amennyiben a várnagyok a kereskedőktől, vagy a jobbágyoktól bizonyos ajándékot („munera") kapnak, azt egymás között egyenlően elosztják. A vár korcsmáitatása a parasztok között nem a várnagyok feladata, hanem az a provizor gondja a vár számadásában. Ha azonban a püspökök idejében az a várnagyokhoz tartozott, ekkor ezt is közösen végezzék. Hasonlóan a bírságpénzt is, mely nem több 4 forintnál, egyenlően osszák el egymás között. A püspöki tisztek (tudniillik az officiálisok) nem számítanak bele az említett 200 lovas létszámába. A vár királyi ellenőre pedig a provizorral együtt minden hónapban tartoznak a lovasokat és a gyalogosokat megmustrálni, hozzájuk csatlakozva az országos főkapitány egy embere, aki Eger városában van. (Ezen elsődleges tervek szerint a felső katonai vezetés egy bizalmasa a városban lakott volna, hogy a helyszínről kísérje figyelemmel a várbelieket.) A várnagyoknak legyenek jó és hűséges felderítőik, akik, ha a provizor jóváhagyja, évente 200, vagy 300 forintot kapjanak. Ezután a várnagyok látják el a püspöki jobbágyok védelmét, és az egri püspökség bevételeinek adminisztrációs rendjét tartoznak megtartani, s jogtalanság és erőszak nélkül a jobbágyokat régi szokásaikban, valamint szolgáltatásaikban megőrizni. Új fizetéseket és szolgálatokat velük szemben mellőzni kell. A mostani időben a vár erődítéséhez és megvédelmezéséhez teljesített szolgálataikat ki kell mutatni, de minden lehetséges könnyítésre figyelemmel kell lenniök. 122a. CORPUS JURIS, 1844. 5. - te. 5. §. 385. 1. 199