Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

lését, hatalmaskodva maguknak szerezve meg az értékes terményhányadot. Kivált az egri püspökséghez tartozó vármegyékben volt rendkívül kedvezőtlen a helyzet: Hevesben, Abaújban, Zemplénben, Ungban, Szatmárban és Szabolcsban vallott kudarcot a dézsmálás. Amikor Dobó emiatt az uralkodónál panaszt emelt, az szigorúan meghagyta Báthory András főkapitánynak, hogy siessen fegyveres erejével Dobóék segítségére a fontosnak minősülő eljárásukban. Egyébként Dobó és Serédy feladata a tizedek, Péterváradi Balázs préposté, egyben kamarai tanácsosé pedig a taxák behajtása volt. Utasításuk szerint gondosan meg kellett őrizniök a megszerzett pénzösszegeket s abból elsősorban az egri várnak, de ha pedig a helyzet úgy alakul, más végvárak szükségletét is fedezniök kell. A várva várt siker azonban ismételten elmaradt, mert a Perényiek, a Balassák és egy sor főúr társuk, de nem utolsó sorban a Bebekek, tömérdek kárt okoztak e téren a Habsburg-uralkodónak, ezzel is nem csekély mértékben akadályozva a várak szükségesnek mutatkozó megerősítését.

112 Ennek a jegyében utasította Sáros vármegye 1545-ben országgyűlésre küldött követét arra, hogy szorgalmazzák Eger várának végre erős katonasággal, kielégítő hadi felszereléssel és élelemmel való ellátását, ugyanis a török kézen lévő Pestig sem folyó, sem hegység, vagy bárminemű erődítmény nincs, ami a törököket feltartóztathatná. Ennek ugyanis kizárólag az egri vár vethet sikeresen véget.

113 Az 1545. évi nagyszombati országgyűlés 53. cikkelyében már expressis verbis kimondotta: „Az egri püspökség jövedelmeit és dézsmált szabadítsa fel őfelsége az urak kezéből és csak Eger várának a fenntartására fordítandók. " Ugyanakkor a rendek követelték, hogy Egert és javait Perényi kezéből ki kell venni, de ugyanakkor a jogellenesen börtönben fogva tartott főurat szabadon kell bocsátani.

114 A királyi válasz 1545 áprilisában a dézsmák ügyében már sejtetni engedte a jövőt. I. Ferdinánd az 1545-ös országgyűlés 53. tc.-ére Wormsból ilyenként adott választ a rendeknek: „Nem tartozott eddigelé utolsó gondjai közé, hogy azokat a dézsmákat a világiak kezéből kivegye és az egri egyháznak visszaadja, részint ennek a várnak a védelmére, részint az ott lévő egyháznak a helyrehozására ... S hogy ez a dolog mégis eddig húzódott, annak az volt az oka, hogy azt a várat és egyházat . . . Perényi Péter minden tisztesség és igazság ellenére kezén tartotta és azt a várat, ámbár őfelsége gyakrabban megintette, mindeddig vissza nem adatta. Miért is, mihelyt őfelsége a várat Perényi Péter kezéből kivette (ami hiszi, hogy rövid idő múlva meglesz), legott úgy ez egyház részére alkalmas és megfelelő püspökről, mint arról is fog gondolkodni, hogy a dézsmák ehhez a várhoz visszakerüljenek és szálljanak, és maga a vár elegendő segéllyel és szükséges dolgokkal annyira el legyen látva, hogy Isten segítségével, semmi veszedelemtől ne kelljen tartania . . ."

115 Végül is Habsburg Ferdinánd 1545 utolján Péterváradi Balázst a Bebekek, a Balassák és más hatalmaskodó főurak s vármegyék lecsendesítésére, s a kincstárnak okozott súlyos károk kivizsgálására és megtéríttetésére küldte ki.

116 1545-ben azért is volt olyannyira sürgős és fontos I. Ferdinánd részére az egri vár mielőbbi biztonságos megszerzése, mivel a budai pasa a februárban folyó tárgyaláson már azt közölte, hogy a szultán Eger várába Véli személyében szandzsákbéget jelölt ki.

ш 112. GYÁRFÁS István 1879. 16. 113. WAGNER, Carclus 1780. 40. - KOVACHICH, M. G. 1790. 1673-1674. 114. CORPUS JURIS, 1844. 380-381. 115. CORPUS JURIS 1844. 18. §.383. 116. GYÁRFÁS István 1879. 16. 117. HHuStA. Turcica, fasc. 5. convolut. IV. 196