Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

két püspöke is volt: a Habsburg-párti Szalaházy Tamás és a Szapolya-párti Frangepán Ferenc, egyben kalocsai érsek.

30 Ezek alatt a viharos esztendők alatt hol egyik, hol pedig a másik párt, illetve annak egyik-másik hatalmaskodó főura élvezte, vagy inkább csak bitorolta a püspökségi jövedelmeket, avagy netalán annak csupán kisebb-nagyobb részét. Valóban találóan állapította meg Pataki Vidor, hogy ezeknek az éveknek a során az egri püspökség vagyona és jövedelme szabad préda volt.

31 E jövedelem nagyságára e korban fényt derít egy kimutatás, mely szerint a távoli déli Zaránd vármegyei tizedbérlet összege 1200, a felső-magyarországi Sáros vármegyei pedig 885 forint volt. Heves megye pedig 4269 darab bárányt tartozott adni az egri várnak.

32 1533-ban Csabi István az egri püspöki jövedelmek kezelője,

33 de egyben várnagya is. Vizsgálódásunk tekintetében az egri püspöki vár birtoklása, de kivált a püspöki jövedelem felhasználását illetően mintegy előreveti a Habsburg-király szándékát sorsfordító jelenségként az 1537 márciusában lefolyt pénzügyi tranzakció tervezete. Erről két oklevél is vall, - előrebocsátva azt, hogy az ügy akörül bonyolódott, hogy Serédy Gáspár és Bebek Ferenc 30 ezer forintot hiteleztek I. Ferdinándnak, nyilván katonai célokra. 1537. január 17-én Ferdinánd Bécsben kibocsátott királyi resolutiójában pelsőci Bebek Ferencnek, Gömör vármegye főispánjának és Serédy Gáspárnak, „FelsőMagyarország királyi részei főkapitányai"-nak hűséges szolgálataik jutalmaként megengedi, hogy Eger várát bármily úton-módon megostromolják, s azt hatalmukba kerítsék. Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy elfoglalása után „nyomban" a várat és a püspökséget egy általuk megnevezendő rokonuknak fogja adományozni, aki majd köteles lesz 5-6 esztendő alatt püspöki jövedelméből a 30 ezer forintot nekik hadi célokra visszafizetni.

34 A király tehát a két hatalmas főúrtól felvett tekintélyes kölcsönt a püspöki jövedelemből kívánta hitelezőinek kiegyenlíteni. Az óvatos Serédy azonban joggal meglehetős bizonytalanságban volt, mivel részére semmiképpen nem volt az közömbös, hogy a király az egyházmegye élére s egyben az egri vár birtokába kit fog kinevezni. Ezért akcióba lépett, és rövidesen sikerült is meggyőznie I. Ferdinándot, hogy Perényi Ferencet nevezze ki egri püspöknek. Valóban így is történt. 1537. március 28-án Prágában kibocsátott oklevelében az uralkodó Szalaházy Tamás elhunyta után Serédy Gáspár hű szolgálatai jutalmául s az ő kívánságára az egri püspökséget Perényi Ferencnek adományozta, de azon feltétellel, hogy a püspöki jövedelmet Serédy Gáspárral és Bebek Ferenccel közösen fogják élvezni mindaddig, amíg a 30 ezer forint nincsen kiegyenlítve. De kimondta egyúttal Ferdinánd azt is, hogy amennyiben Bebek Ferenc (tehát Serédy hitelezőtársa) hűtlenségbe esne, a 30 ezer forint kizárólag Serédy Gáspárt illeti meg, s Bebek Ferenc jövedelméből kárpótolhatja magát.

35 De ez a mesés terv - az ügyfelek számára sajnálatos módon -, füstbe ment, mivel nem sikerült a társaságnak kézre kerítenie Eger várát. Ettől függetlenül ez a pénzügyi ügylet fényesen tanúsítja, hogy /. Ferdinánd az egri püspökség tekintélyes jövedelmét 30. SUGÁR István 1984. 234. 31. PATAKI Vidor 1933. 21-22. 32. HKA. U. A. A. fasc. 16. (1530.) 33. DIVM. R. A. 77-31. Nr. 34. 34. MOL. NRA. fasc. 616. Nr. 401. 35. StA. Reichsregistraturbücher. II. Band. 282. 185