Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?
De semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, mely szerint Egertől közel délre futott kelet-nyugati irányban az a rendkívül fontos „via regia" Budáról, az „ország szívé"-bői Kassáig, s onnan tovább a lengyel határig, a Dukla-szorosig. n Kivált az utóbbi tényezők, s az ahhoz járuló egri szőlőmonokultúra a várost bizonyos mértékig piacközponttá is avatta, а királyok által adományozott vásárjogokka\. n Mindezek mellett köztudott volt, hogy a magyarországi egyházmegyék sorában az egri püspökség jövedelmei, - éppen kiterjedésénél fogva, - igen magas summát tettek ki, s ebből a szempontból is igen tekintélyes helyet foglalt el az egyházmegyék sorában. A magyarországi érsekek és püspökök legkorábbi jövedelmi összeírása szerint, 1184-ben, IV. Béla uralkodása alatt az egri egyházfő évi jövedelme 3000 arany márkát tett ki, s az esztergomi érsek után a második helyet foglalta el. 14 A XIV. században, amikor a római Apostoli Szentszék 1388-ban 4000 forint „modestum subsidium" megfizetésére kötelezte a magyar egyházakat, Zsigmond király oly módon osztotta meg a 7 egyházmegye között a tekintélyes összeget, hogy annak 10%-át az egri püspökre rótta, ami az esztergomi érsek után a második helyet jelentette. 15 Bakócz Tamás egri egyházfősége idejéből fennmaradt számadások már egészen pontos könyvelési adatokkal szolgálnak jövedelmét illetően. Eszerint 1493-ban 20 840, 1495-ben pedig már 29 446 forint jövedelmet mutattak ki részére. 16 Meglehetősen pontos adatokkal rendelkezünk az egri püspöki jövedelemről Vinzenzo Guidotonak, a Velencei Köztársaság követének egy 1525. évi titkos jelentéséből a magyar egyházmegyék akkori, utóbbi 20 év átlaga szerint. A 12 magyar egyházmegye között az egri a negyedik helyet foglalta el, évi átlagban számítva 22 ezer aranyforinttal. 17 Láthatóan Bakócz könyvelési adata és a velencei követ titkos úton beszerzett bevételi összege meglehetősen összecseng, és azt évi átlagban 20-30 ezer forint körülinek mondhatjuk, ami a maga korában igen tekintélyes summát jelentett. Ezekben a magas püspöki jövedelmi összegekben rejlettek nem utolsó sorban azok a katonai mozgató rugók, melyek nemcsak Szapolyai Jánost, de kivált az esélyesebb Habsburg Ferdinándot Eger várának, s annak a révén a püspöki jövedelmeknek minden áron való megszerzésére sarkallták. Egernek, s általa az egri püspöki jövedelmeknek tűzön-vizen át való elfoglalását, megszerzését tehát a kifejezetten jó stratégiai okok mellett számottevő mértékben anyagi okok motiválták. Az utóbbiak kifejezetten és leplezetlenül azért, hogy az egyházfői jövedelem a stratégiailag fontos vár fenntartását biztosítsa, levéve ezzel egy hatalmas, - s egyéb forrásból nem, vagy csak alig-alig pótolható - terhet a királyi kincstár válláról. Ferdinánd hadviselése során sorozatosan arra késznyérült, hogy magas kamatra kölcsönöket vegyen fel elsősorban augsburgi bankároktól: a Fuggerektől, Welserektől, Paumgertnerektől és a Höchstetterektől. Adósságai ennek következtében évről évre gyarapodtak: az 1547-es években 1 090 000, az 1552-es években pedig már 1 270 000 forintra nőttek. 18 12. SZABÓ János Győző 1974.26-27. oldalak közötti térkép. - KOVÁCS Béla 1987.150-153. 13. HML. Mohács előtti oklevelek gyűjteménye. Nr. 84., 89., 96-102. -Anjou-kori okmánytár, 308. 14. KNAUZ Nándor 1865. 452-557. 15. SCHMITTH, Nicolaus 1768. 371-372. 16. A Bakócz-kódex pontos számadása alapján közli: KOVÁCS Béla 1987. 152. 17. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János I. 1902. Nr. 20. 18. OBERLEITNER, Kari 1859. 88. - PÖLNITZ, G. F. 1958. 207. - TURETSCHEK, Chr. 1968., 1920. 183
