Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?
Sugár István MIKÉNT JUTOTT AZ EGRI PÜSPÖKI VÁR HABSBURG FERDINÁND KEZÉBE? Eger stratégiai és gazdasági jelentősége Régészeti és levéltári adatok híján ma még ismeretlen, hogy mikor épült ki az első vár Egerben, az I. István király által alapított püspökség székhelyén. De az mindenképpen bizonyos, hogy az 1009-ben már fennállott egyházi központot 1 alapos megfontolások alapján telepítették a jól védelmezhető és vízjárástól mentes magaslatra. Az ország területének kb. 115-öd részét kitevő egri egyházmegye székhelye Eger nem csupán Északkelet-Magyarország, de a Felső- és a Közép-Tisza-vidék egyházi centruma mellett számottevő gazdasági és kulturális központ is volt. ,a A tatárjárás idején Egerben a püspökség székhelyét még várépítmény nem védelmezte, ugyanis a kortárs, Rogerius mester szerint a várost és a püspökség igazgatási és gazdasági centrumát, a székesegyházzal együtt, minden ellenállás nélkül rabolták ki és pusztították el, szemben az akkor már kővárral védelmezett helységekkel, például Esztergommal, (Nagy)Váraddal és Pannonhalmával. 2 A mai kutatók egyértelmű megállapítása szerint a tatárjárás tragikus tapasztalatai alapján épült ki Eger város (civitas) fölé magasodó hegy platóján a püspökség és a káptalan védelmére az első kővár (lovagvár). 3 1985-86-ban Kozák Károly régész a mai vár centrumában végzett ásatása során talált falmaradványokban általa elsődlegesen „fellegvár"-пак nevezett korai védmű nyomára bukkant. 4 Vizsgáljuk meg ezek után, hogy mily tényezők játszottak szerepet abban, hogy a mohácsi vész utáni, Szapolyai János és Habsburg I. Ferdinánd közötti trónviszályban Eger várának elfoglalása az egymással elkeseredett harcba bocsátkozott ellenfelek katonai célpontja volt. Mik voltak tehát azok az okok, melyek éveken át az életre-halálra küzdő feleket az egri várnak, - áldozatokat nem kímélve, - megszerzésére sarkallták? Eger a Bükk hegység déli nyúlványának egy, az Alföld felé tölcsérszerűen nyíló, meglehetősen mély és szűk völgyű torkolatába települt. A mélyben fekvő város fölé magasodó mészkőből (mésztufából) álló várhegy 5 a tőle keletre emelkedő magasabb Almagyar-hegynek nyugati, azaz a város felé előugró nyúlványa, mely a település magjában a völgyet csekély 450-500 méternyire összeszűkíti. Katonai s védelmi szempontból igen lényegesnek tekintendő, hogy a hegy platóján végül is kiépült kővár a XVI-XVII. században a mainál lényegesen magasabbra emelkedett ki a völgy fenéken települt város fölé, mintaminőnek ma láthatjuk. Az utóbbi évtize1. PRAY, Georgius 1776. 202. - GAMS Р. В. 1873. 367. la. Pontosabban 19,5%-át tette ki az egri püspöki egyházmegye az ország területének. Pallas Nagy Lexikona, 1896. 72. - KOVÁCS Béla 1987. 154. 2. ENDLICHER Stephanus Ladislaus 1849. 281-283. 3. PATAKI Vidor 1933. 9-10. 4. KOZÁK Károly 1987. 413^18. 5. FÜKÖH Levente - KORDOS László 1981. 19. 181
