Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Ács Csilla: Szarmata sírok Füzesabony-Bozsi részen

A csattípus formai práhuzama Nagykőrösről

74 ismert. A szarmata csatok elterjedési térképe

75 a Tisza és Zagyva közén üresnek tűnt. Ez azonban csak kutatási hiányosság, ahogy azt a később előkerült hévízgyörki és az itt közreadott füzesabonyi darab is mutatja.

76 Koncentráltan a Duna-Tisza köze északi részén, illetve a Közép-Tiszántúlon fordulnak elő. Ritkábban azonban a szarmata terület északi sávjában is kimutathatók. A viseleti tartozékok után térjünk át a használati tárgyakra. Mind a férfi, mind a női sírok gyakori melléklete a kés. A 7. sír egyélű, enyhén ívelt hátú pici vaskésének nyélnyúlványán famaradványok figyelhetők meg. Hasonló került elő a Debrecen-hortobágyhídi temető 14. sírjából.

77 A szórványként előkerült vaskések töredékes állapotúak. Az orsógombok igen nagy számban fordulnak elő női sírokban. Az 1. sír bikonikus, magas orsógombja a ritkább formák közé tartozik. Díszített orsógombokat ismerünk, pl. Törökszentmiklós-Surján 1. sír,

78 Csongrád-Határút 11., sír,

7y Hortobágy-Poroshát II. halomsírcsoport 14. halomsírjából.

80 A 2. sír orsógombja alacsony, bikonikus. Egyenlőtlen nagyságú felekből áll a 6. sír, és az egyik szórvány orsógomb, a 8. kép 6. ugyancsak szórvány orsógombja, gömbölyű.

81 Füzesabonyban 6 sírban volt edénymelléklet, 1 szórvány. A 9 edény közül 8 korongolt 1 pedig kézzel formált. Egy képviseli a római importot, 8 helyi gyártmány. Funkcionális megoszlásban: 4 gömbtestű edény, 2 tál, 1 pohár, 1 csésze, 1 fazék. A szórvány Drag 33-as csésze, pfaffenhofeni áru, a III. század második harmadából, a pfaffenhofeni műhely késői terméke.

82 Az 1 sír kissé aszimmetrikus gömbtestű edényéhez hasonló Egerlövőről került elő.

83 A 2. sír táljának megfelelőt Felsőzsolca-tsz homokbányából

84 ismerünk. A lelőhelyet Drag 37-es lezouxi terra sigillata keltezi 150-180 közé.

85 A 2. sír töredékes edényének éppen a jellegzetes peremtöredéke hiányzik. A 3. sír kézzel formált fazeka általános forma, széles formavariációval képviselteti magát a barbaricumban.

86 Az 5. tábla 5. tálja átmeneti forma a tálak és a széles szájú gömbtestű edények között.

87 Ritkább formát képvisel az 5. sír, perem alatt húzódó bordával díszített edénye. A 6. sírban ugyancsak ritkább formájú a gömbtestű edény, szokatlan az edény szűkülő aljrésze. A poharak elég ritkák a szarmata sírokban. Rendkívül nagy formavariációban fordulnak elő.

88 A mi példányunkhoz hasonló egy a Tiszafüred határában Kocs és zámpusztai Jámbor tanyán

89 előkerült pohár. Ez feldúlt sírból származik és kissé későbbre tehető, mint a füzesabonyi temetőrészlet. 74. H. VADAY Andrea-KULCSÁR Valéria 1984. 243. 1/5. ábra 75. H. VADAY Andrea-KULCSÁR Valéria 1984. 9. ábra. 76. DINNYÉS István 1989. 68. 3. kép 3., 5., 7. 77. ISTVÁNOVITS Eszter 1984-86. 95. 11. tábla 7. 78. H. VADAY Andrea 1978-79. 59. Taf. 22. a-b-c. 79. PÁRDUCZ Mihály 1944. 20. XXXII. tábla 1. a-b-c. 80. ZOLTAI Lajos 1941. 76. IV/17. 81. Használatukra illetve tipológiájukra ld. H. VADAY Andrea 1989. 126-127., Abb. 28. 82. Gabler Dénes meghatározása. A meghatározásért itt is köszönetet mondok neki. 83. PÁRDUCZ Mihály 1950. 60. CXL. tábla 25. 84. K. VÉGH Katalin 1975. 70. IV. tábla 2. 85. GABLER Dénes 1968. 217. 86. H. VADAY Andrea 1989. Abb. 53. 18. 30-34. sorozat. 87. H. VADAY Andrea 1989. Abb. 42/20. 88. H. VADAY Andrea 1989. Abb. 38. 1-17. 89. H. VADAY Andrea 1989. 273-274., 111 Taf. 1. 144