Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Ács Csilla: Szarmata sírok Füzesabony-Bozsi részen

vezhetjük a szentes-kistőkei temető 78. sírjának egyik fibuláját

55 és egy ismeretlen lelőhelyű darabot.

56 A szarmata női sírok legjellemzőbb leletei a gyöngyök, melyeket ékszerként és ruhadíszként használtak. Sajnos a füzesabonyi sírok esetében nem ismerjük sírbani helyzetüket. így nem tudjuk, hogy a viselet mely részéhez tartoztak. A sok gyöngy feltehetően gyöngyözött női ruhára utal. A szakirodalomban a gyöngyök tipológiája és kronológiája jól kidolgozott.

57 A füzesabonyi gyöngy készlet legkorábbi típusai a lapos, korong alakú és az apró, gömbölyű gyöngyök. Hasonló összetételű gyöngysorok ismertek pl. Mezőcsát-Hörcsögös 2. sírjából,

58 Kiskörös-Csukástó, Ráczkút 6. sírjából,

59 Szentes kistőkei temető több sírjából.

60 Többszörösen tagolt ikergyöngyök kerültek elő pl.: Szeged-felsőpusztaszeri temető 12. és 36. sírjából,

61 valamint Endrőd-szujókereszti temető 84. sírjából.

62 Legnagyobb számban a gömbölyű és sokszög alakú gyöngyök fordulnak elő a füzesabonyi sírokban. Ugyanilyen típusú gyöngyök megtalálhatók, pl. a Szentes-kistőkei temetőben.

63 A 7. sír henger és hordó alakú kalcium gyöngyeihez hasonlót pl. Kisújszállás-Porosállásról,

64 és Martfű-Zsófia majorból

65 ismerünk. A korallgyöngyök mind a kora, mind a késő szarmata anyagban megtalálhatók. A füzesabonyihoz hasonló szabálytalan alakúakat találtak a korai anyagban, pl. Szeged-Felsőpusztaszer 32. sírjában,

66 Jászdózsa-Kápolna halmon

67 és Törökszentmiklós-Surján Újtelepen.

68 A 7. sír hengeres csontgyöngyén a bronz patina arra utal, hogy a gyöngyszem bronz melléklet közelében lehetett. A bordázott gyöngy a korai és késő szarmata anyagban fordul elő a korallgyöngyhöz hasonlóan, a keletről behozott gyöngy anyagban. Egy gyöngysorban általában egy darab fordul elő az ilyen típusú gyöngyből, pl. Szentes-Kistőkén 110. sírban,

69 Csongrád-Határút 19. sírban,

70 Mezőcsát-Hörcsögösön.

71 Borostyángyöngyök a korallokhoz és a bordázott, illetve gerezdéit gyöngyökhöz hasonlóan már a korai anyagban feltűnnek, de a késő szarmata hun kori periódusban is megtalálhatók. Az egyik legkorábbi megjelenését Mezőcsát-Hörcsögöshöz

72 köthetjük. A szórványként előkerült egytagú szarmata csat jellemző lelete a férfi síroknak. Elterjedésükkel és keltezésükkel már sokan foglalkoztak.

73 A füzesabonyi trapéz fejű csat technikai érdekessége, hogy nemcsak a csattest, hanem a csatfej is dupla lemezű. 55. PÁRDUCZ Mihály 1944. 12. V. tábla. 2. a-b) 56. PATEK Erzsébet 1942. XXVI. tábla 3. 57. H. VADAY Andrea 1989. 97-106. Abb. 20-25. 58. H. VADAY Andrea 1982-83. 170. Taf. VII/6. 59. PÁRDUCZ Mihály 1941. 20. XXIV. tábla 25. 60. PÁRDUCZ Mihály 1944. 109. sír: 13. VII. tábla 2., 69. sír: 11-12., IV. tábla 2. 61. PÁRDUCZ Mihály 1941. 16. XII. tábla 1., 18. XXI. tábla 12., 17. 62. H. VADAY Andrea-SZÖKE Béla 1983. 88., 8. kép 3. 63. PÁRDUCZ Mihály 1944. I. tábla 4. V. tábla 7. X. tábla 1. stb. 64. H. VADAY Andrea 1989. Kat. 147. 248., a korábbi irodalommal. 65. H. VADAY Andrea 1989. Kat. 193. 257., Taf. 68/5. 66. PÁRDUCZ Mihály 1941. XIX. tábla 11., 12., 14. 67. H. VADAY Andrea 1989. Taf. 30/14, 16. 68. H. VADAY Andrea 1985. Abb. 8/7. 69. PÁRDUCZ Mihály 1944. VIII. tábla 22. 70. PÁRDUCZ Mihály 1944. XXXV. tábla 13. 71. H. VADAY Andrea 1982-83. Taf. 7/6. 72. H. VADAY Andrea 1982-83. Taf. 4/2. 73. PÁRDUCZ Mihály 1941. 38., DINNYÉS István 1980. ; H. VADAY Andrea-Kulcsár Valéria 1984. 239-261.; H. VADAY Andrea 1989. 65-69. 143