Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Ács Csilla: Szarmata sírok Füzesabony-Bozsi részen

A karperec gyakori melléklete a női síroknak. Bözsi részén 4 sírból került elő. Az 1. sírban lévő megvastagodó végű bronz huzalkarperecek általánosan használt formák a II. századtól a III. század közepéig.

18 A 4. sír öntött, poncolt díszű karperecéhez hasonló Csépa-Compóról

19 ismert. A vas karperec töredékhez hasonlókat pl. a Szentes-sárgaparti temető sírjaiban

20 találtak. A 2. sír szélesedő végű, hátoldalán poncolt díszű karperecének pontos párhuzamát nem ismerem. A forma azonban széles körben elterjedt, mind ezüst, mind bronz példányai ismertek. Díszítésüknél gyakori a tremolírozott és a felülről poncolt díszítés.

21 Emailos, sakktáblamintás korongfibula került elő az 5. sírból. A füzesabonyitól kisebb darabok, illetve hasonló nagyságú példányok előfordulnak, mind a római tartományokban, mind a szarmata barbaricumban. A tőlünk távolabbi provinciákból ismeretesek az alábbi rokontípusok: Ennsből a polgárvárosból,

22 Vindonissaból,

23 (Ettlinger 45/5 típusa), Blicquy 260. sírjából,

24 Schkortlebenből

25 késő római hamvasztásos sírból, Elongesből,

26 Pons Aeiniből.

27 A fibulatípust a blicquy-i lelet alapján a II. század harmadik harmadára, míg Ettlinger a II. század végére, III. századra, Mildenberger a III. századra keltezi. A großjenai fibula kapcsán Thomas a fibulatípus koncentrációját Mainz környékére körvonalazza. A kísérőleletek alapján a III. század első harmadára, illetve első negyedére datálja.

28 Riha az augsti fibulát (7. csoport 14. típus 4. variáns) a II. század végétől a IV. századig tartó időszakra keltezi.

29 Pannónia területéről Carnuntumból

30 és a szentendrei temető 4. sírjából került elő. A barbaricumból számos példány ismeretes, pl.: Tiszaföldvár-Téglagyár,

32 Tápé-Malajdok,

33 és Szeged-Alsóközpont, Piactér 4. sírjából.

34 A másik emailos fibula szórványként került elő. Ezt a típust az emailos áttört korongfibulák között szokták tárgyalni. Rokonvonásokat mutat egyrészt az ún. Radfibellel (kerékfibulával) a külső és a kiemelkedő középtag, valamint a küllők miatt, másrészt az ötkorongos fibulákkal a külső és középső tag tekintetében. A fibulatípus különféle változatai gyakoriak mind a provinciális, mind a barbaricum területéről. Díszített formája Haulchinból,

35 egyszerűbb változata Lovacherieből

36 (a középső kiemelkedő kör alakú tag már hiányzik) ismeretes. Ezeken a példányokon nincs külső, kiemelkedő kör alakú tag. Az elongesi fibula küllős, kiemel18. H. VADAY Andrea 1989. 51. 19. H. VADAY Andrea 1989. Kat. 9. 232, Taf. 8/4. 20. PÁRDUCZ Mihály 1950. 9. sír, 8. V. tábla 16., 18. sír: 9. VII. tábla 2-3. 21. Pl. Csongrád-Határ út 3. sír PÁRDUCZ Mihály 1944. XXIX. 1-2., 8. sír, PÁRDUCZ Mihály 1944. XXX. 14-15. Bag, Diósberki dűlő; PÁRDUCZ Mihály 1944. XLV. 4. 22. JOBST, Werner 1975. Taf. 45/307. 23. ETTLINGER, Elisabeth 1973. Taf. 28/5. 24. LAET, S. I.-DOORSELAER, A.-SPITAELS P.-THOEN, H. 1972. Tom. A. 117,77 Abb. 2. 25. MILDENBERGER, Gerhard 1970. Taf 59/2. a korábbi irodalommal. 26. LOE 1937. Tom. III. В. 776. 27. GARBSCH I. 1976. Abb. 33. 28. THOMAS, Sigrid 1966. Taf. 10/2, 159. a korábbi irodalommal. 29. RIHA, E. 1979. 7. csoport 14 típus 4 variáns, de hasonló fibula ismert Szlovákiából, Oskovból: KÖLNIK, Titus 1965. 4. ábra 3., 187. további párhuzamokkal. 30. PATEK Erzsébet 1942. XV. tábla 20. 31. T. MARÓTI Éva-TOPÁL Judit 1980. 101. 4. tábla 4. 32. Ld. 31.jegyzet 33. SELLYE Ilona 1939. XIX. tábla 2. a-b) 34. SELLYE Ilona 1939. XIX; tábla 1. PÁRDUCZ Mihály 1950. 4L, jelenleg: Móra Ferenc Múzeumban van, ltsz.: 53.246.17. már csak a töredéke van meg. 35. LOE 1937. III. inv. 107., 7. 36. LOE 1937. III. inv. B. 700. 141