Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

a 3. ház paticsrétege fekszik. A paticsréteg csak foltokban maradt meg, a szelvény ÉK-i sarka erősen szenes volt, egy tüzikutya került elő innen. A sarkos ház teljes mérete nem állapítható meg, csak részben került kibontásra. A ház fala mellett kívülről 2 tűzhelyet találtak. Az egyik tűzhely mélyebben van, mint a ház paticsrétege. A másik tűzhely négyszögletes, К felől sziklaperem övezi; ez tartalmazta a tüzikutyát, mellette őrlőkő töredéke volt. A 3. ház fölött csak 60-70 cm vastag humuszréteg feküdt, ezért az ásató véleménye szerint későbbi, mint az 1., 2., 4. ház. (III. tábla 3., XV. tábla 1-12., XXVI. tábla 2-7., 9., 11.). 4. késő bronzkori ház (13., 14., 15. kép) A X. szelvényben feltárt ház. Mérete: 300x600 cm, közel É-D-i irányítású. A K-i hosszú és a D-i rövidebb oldalfal mellett hosszában fekvő gerenda nyomai látszottak. A NY-i oldalfal itt sem látszott egyértelműen, hasonlóan a többi házhoz. A házalapot jelző vékony paticsréteg kiterjedtebb és a nyugati oldalon is határozottabb volt, mint az eddigieknél. A DNY-i oldalon az elszenesedett gerenda a ház DNY-i sarkáig ért. Két tűzhely volt a házon belül, az egyik a D-i oldal közepe táján, a ház végén (mérete: 80x65 cm), a másik ettől kb. 2,8 m-re É felé (mérete: 45x65 cm). A keleti falának közepén, az elszenesedett fagerenda alatt, inkább szegletes, 20 cm mély, szabálytalan alakú cölöplyuk volt. Átmérője: 28-30 cm. A ház ÉK-i sarkában egy durva anyagú nagyméretű edény került elő, benne egy turbántekercses peremű tál, egy nagyobb méretű edény peremrésze, mellette kívül fülesbögre és egy ferdén kannelurás testű csésze volt (13. kép, IV. tábla 1-3., V. tábla 1., 2.). A ház keleti oldalhossza déli harmadában egy tüzikutya és őrlőkő, a nyugati hosszoldal közepén szintén egy tüzikutya került elő. Edénytöredékek, orsógomb és csiszolókő volt még a ház területén. 5.- késő bronzkori ház (9. kép) A

II. szelvényben találtak rá a házra, illetve a 2. házat átmetsző gödörszerű jelenségre, aminek csak egyharmad részét tárták fel. A fekete kultúrréteg idejébe tartozik, fölötte már csak 60-70 cm vastag humuszréteg fekszik. A „gödör" fenekén nagyméretű álló helyzetű tüzikutya volt és ezt köpenyszerűen kb. 10-15 cm vastag, téglásán átégett burok vette körül, mellette feltehetően tűzhely kevésbé átégett alja lehetett, kormos volt a föld körülötte. A gödör, illetve ház formája kissé sarkos, méreteit nem ismerjük. (V. tábla 3., XVI. tábla 1-16., XXIV. tábla 11-15., XXV. tábla 1., 2., 8.) 6. késő bronzkori ház A VI. szelvény keleti falában előkerült egy paticsszint, ami a 6. házat jelölte. Ez nem került kibontásra. Az ásató feltételezése szerint később épülhetett, mint az 1., 2., 4. ház, egykorú lehet a 3., 5. házzal, mert úgy látszott, hogy fölötte csak 60-70 cm vastag humuszréteg fekszik. A ház fala mellett, a 3. és a 6. ház között kívül 2 tűzhely nyoma látszott edénycserepekkel és tüzikutyával. A késő bronzkori - kora vaskori leletanyag (a kyjaticei kultúra) vizsgálata A szórvány bronzleletek alapján Bóna István a késő bronzkori pilinyi kincslelethorizontba sorolta a felsőtárkányi lelőhelyet. A 7 db vonalcsoportokkal díszített bronz karperec a pilinyi kultúra fémművességének emlékei közé tartozik; ezek a szórványleletek nem köthetők egyértelműen a várhegyi településhez.

7 Az ásató, Párducz Mihály 7. BÓNA István 1958. 243., 209. jegyzet. KEMENCZEI Tibor 1984. 21. Abb. 9. 1-4., XLIV. tábla e. 11