Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Heves megye kelta kori régészeti leletei

Sirok-Akasztómály. Szabó János Győző ásatott a helyszínen.

135 Feltárás közben 1970-ben agyagtapasztású házat talált, melyet kilenc faoszlop tartott (18. kép). A padlószint elpusztult. A ház külső mérete 4,5x6,9 méter. A ház délkeleti sarka mellett verem volt (5. gödör), s ebben, valamint a házban patics- és kelta edények voltak. A feltáráskor még két helyen figyelt fel hasonló szerkezetű házra, ezeket azonban csak részben tárhatta fel. A három ház egymástól való távolsága 5,5 m, és sakktáblaszerűen helyezkedtek el, hossztengelyük pontosan Ny-K. Az ásató feltételezése szerint a bejárat, illetve az ablak délre nézett. Az 5. gödör kör alakú, 50 cm mélységben, átmérője 105 cm, 80 cm mélységben veremszerúen kiszélesedik, és 130 cm mélységben 196x220 cm az átmérője. Teljes mélysége 143 cm. A cölöplyukak adatai: 14. gödör mélysége 107 cm, 15. gödör mélysége 100 cm, üres volt. 86 cm mélységben átmérője 64x68 cm. 16. gödör átmérője 25 cm közvetlenül az alja felett. A feltárás szelvényei és a házak alaprajza a 18. képen látható. Szabó János Győző szerint késő LT leletanyag került elő a ház körül levő gödrökből.

136 A ház alaprajza eltér a korban megszokottól (lásd TápiószelePapszögi Tápióhíd és analógiái

137

). Tárnáméra. A leletanyag a Dl V-ben van. A községtől északra a Kis-Tarna és az Öreg-Tarna közötti út (mely Ny felé Tarnazsadány felé visz) mellett, az őrháztól nyugatra 75 méterre, északra 55 méterre Szarvas Árpád homokbányájában késő-vaskori edénytöredékek kerültek elő. A helyszínen Sós Ágnes járt 1951-ben.

138 Jelentése szerint a leletek egy része a helyi iskolába került. A Dl V-ben találtunk egy edény töredéket, mely a tarnamérai általános iskola gyűjteményéből került a múzeumba, Galánfi Ernő gyűjtése. Edénytöredék. (34. kép 1.) Szürkésbarna edény oldal- és nyaktöredéke. Jelenlegi M: 6,1 cm. Tarnaméra-Urak dűlője lelőhelyen előkerült egy orsógomb (34. kép 4.), Katona Antal szőlőjében. Sárgás-vöröses barna színű, átm.: 3,4 cm. Ugyanezen a területen cserepek is voltak, például: Peremtöredék. (34. kép 2.) Erősen megduzzadt, szürke. H: 5,2 cm. Peremtöredék (34. kép 3.) Duzzadt kis peremrész alatt az edényfal gömbölyűén kifelé ível. H: 5,1 cm. Peremtöredék. (34. kép 5.) Az edényfal ívelten kifelé hajlik a nyakkal együtt, s a peremrész az edényfallal együtt fokozatosan vastagodik. H: 3,4 cm. Peremtöredék. (34. kép 6.) Duzzadt perem alatt plasztikus borda látható, majd az oldalfal ível. Szürke töredék. H: 11,6 cm. Két darabból ragasztott. A leletanyag későkelta telep létét igazolja. Tiszanána. A leletanyag a Dl V-ben van. Leltári szám nélkül a következők: Cserép. Fekete, korongolt, vörös törésfelületű nyaktöredék egy bordával. H: 14,2 cm. Cserép. Szürkésbarna, korongolt edény hastöredéke, a legszélesebb rész felett egy mélyített vonal látszik. H: 15,5 cm. Cserép. Világosszürke edényalj töredék oldaldarabbal. A leletanyag késő kelta telep létére utal. Áttekintve a leletanyagot (35. kép) láthatjuk, hogy a megye területén már a LT B

2-ben éltek kelták, az ő emlékanyaguk Hatvan-Bajpuszta, Hatvan-Boldog, Hort és 135. MNM A. XIV. 227/1970. 136. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Szabó J. Győzőnek az anyag közlésre való engedéséért. 137. Corpus. Tápiószele, Papszögi Tápió-híd. 138. MNM A. 18. T. I. 101