Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kaposvári Gyula: Szabó János muzeológusi évei Szolnokon (1954–1958)

2. kép. A bánhalmi avar sír a pávasárkányos nagyszíjvéggel 1956 októbere a magyar társadalom megítélésében sokáig ellentmondásos volt. Érdemes hát a tisztánlátáshoz idézni egy dokumentumot Szabó János tollából, amely elfogultságmentesen számolt be a Szovjetunióban folyó régészeti kutatásokról „Régészeti ásatások Pamírban" címmel a Néplap 1956. október 14-i számában.

9 „Ezzel a címmel tartott vetített képes előadást a TTIT klubjában, Szolnokon, a Nemzetközi Múzeumi Napok keretében Erdélyi István tudományos kutató. Elöljáróban bemutatjuk az előadót, aki alig 25 éves. Legelső írásaiban megyénk régészeti leleteivel foglalkozott. Feldolgozta a szakmai körökben nevezetes jánoshidai avar temetőt is. Kiváló képességeit a Magyar Tudományos Akadémia is felismerte és 3 esztendőre kiküldte a Szovjetunióba azzal, hogy a magyar őstörténet néhány homályos kérdésére világosságot derítsen. A Szovjetunióban történeti kutatóink közül jelenleg más nem dolgozik. Állandó munkahelye Leningrádban van, ahol könyvtárakban és a múzeumokban végez kutatást, nyaranként pedig régészeti expedíciókban vesz részt, most a Pamírban. Ide a század elején utazgató Stein Aurél óta magyar tudományos kutató nem lépett. Ez a terület nem fennsík, mint általában gondolják ^anem hatalmas hegyekkel, tavakkal és mocsarakkal, zúgó, sebes folyókkal részekre szabdalt. A Himalája hegylán9. Sz. V. (SZABÓ VIKTOR): Régészeti ásatások Pamírban. Szolnok megyei Néplap, 1956. október 14, 2. 27