Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.

tartása nem képez közérdeket s így a kedvezmény fenntartása nem indokolt. "

68 Ágoston Julián írta Csirmaz Dezsőnek 1946 őszén: „BarcsayAmant Zoltán, a törökház tulajdonosa, vagy nem tudom micsodája, sorra eladogatja mázsaszám a régi könyveket és egyéb régiségeket. A gyermekek 5 és 10 forintért olyan kardokat vesznek meg s játszanak vele, hogy az hajmeresztő. Értékes kardgyűjteményét a világ legnagyobb múzeumai keresték annak idején, most elkótyavetyéli. Soha többé nem lehet összeszedni őket. Jó lenne, ha a város vagy a megye rátenné a kezét. Össze kellene mindent szedni, amit csak lehet. Nagy szégyenünk, hogy ilyesmi megtörténhetik."

69 Kolacskovszky Lajos ugyanezt tette szóvá az újságban ez év októberében.

70 1949 végén, 1950 elején „Eger m. város képviselőtestülete az állandó választmány javaslata alapján elhatározta, hogy a város tulajdonát képező könyvtárból a . . . Barcsay Amanttól vásárolt kb. 180 kötet XVIII-XIX. századi régi kiadványt és kb. 50 db brossurát elcseréli Heves vármegye törvényhatósága tulajdonát képező mintegy 2000 kötetet kitevő szépirodalmi tárgyú könyvvel." A gyűjtemény más jellegű töredékei 1951 tavaszán a helyi múzeumba kerültek.

71 FÜGGELÉK „Az Egri Kaszinó által dr. Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos úr védnöksége alatt az Egerben, magántulajdonban lévő műtárgyakból rendezett retrospectiv kiállítás katalógusa. A kiállítás tart 1924. aug. 30-tól szept. 8-ig. Kiállítási órák nappal de. 10-től du. 5-ig. A magyar művészet felvonulása itthon és a nemzetközi kiállításokon mindenkor dicsőségére válik hazánknak. Nem ok nélkül szokták mondani, hogy a nemzeti műveltségnek legkifejezőbb fokmérője a művészet. S ezért a művészet állami és társadalmi pártolása hazafias kötelesség. De hogy a művészet a nemzeti talajból merítse virágzásának éltető zamatját, ahoz nem elég a köteles pártolás és a hazafias áldozatkészség. Annál sokkal tartósabb, sokkal dúsabb fejlődésnek üde forrása a művészetnek megértő, őszinte szeretete. Életerős, dús virágzást csak ott érhet el a művészet, igazán nemzeti művészet csak ott fejtheti a maga sajátszerű szépségét, ahol nem csak állam és a társadalmi szervek művészetpártolása érvényesül, hanem vannak sokan, nagyon sokan, kiknek az nem áldozat, hanem életüknek valódi gazdagodást jelent, ha művészi alkotásokat szereznek a magok gyönyörűségére. A magántulajdonban lévő műtárgyaknak kiállítása erről érdekes tanulságot nyújthat s egyszersmind felszínre hozhat olyan műveket, melyek művészetünk történetében jelentőséggel bírhatnak. Szerencsés gondolat volt azért, hogy az 1833 óta fennálló Egri Kaszinó, mely Eger közművelődési életének majdnem száz év óta fontos tényezője, megnyitotta felújított termeit az Egerben magántulajdonban őrzött műtárgyaknak első kiállítása számára. A kiállítás gazdagsága örvendetes meglepetést fog szerezni mindazoknak, kik szeretettel érdeklődnek hazai művészeti viszonyaink iránt. Eger nem tartozik azokhoz a városokhoz, hol a könnyű vagyonszerzésre nyílik alkalom. Eger értelmiségének túlnyomó része a szellemi munkából meríti az életfenntartás feltételeit. Annál értékesebb annak a megállapítása, hogy itt a művészet szeretete, a művészi alkotásnak megszerzése nem fényűzésből, nem hivalkodásból, hanem a napi fáradalmak után a művészet nemes élvezetével járó lelki üdülés vágyából ered. 68. HML. XII-2/34. rsz. 5117/947. 69. SZECSKÓ Károly 1975. 107. 70. KOLACSKOVSZKY LAJOS: Az egri múzeumügy. 71. BAKÓ Ferenc 1963. 12. 704