Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum

synek tette le. A 24 tagú szenátus egyik tagjává is a püspököt választotta. Súlyos gondot okozott azonban a püspöknek a jezsuiták ügye, akiket a szécsényi országgyűlés száműzött az országból. Noha Telekessy több ízben is közbenjárt értük a fejedelemnél, csak átmeneti haladékot sikerült számukra kieszközölnie, mert 1707. március 11-én az egri atyák végül is távozni kényszerültek a városból. 1707-ben az ónodi országgyűlésen ugyancsak részt vett a püspök, ahol ő köszöntötte a fejedelmet az Evangéliumból vett szavakkal: „Bocsásd el uram szolgádat szavaid szerint békességben, mert már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt." Utalt ezzel saját idős korára és arra, hogy tiszta lelkiismerettel távozhat az élők sorából. Az ónodi országgyűlés mondta ki a Habsburgház trónfosztását is. Az erről szóló okmányt a püspök írta elsőként alá.

17 A szabadságharc ügye már 1709-ben hanyatlásnak indult. Ez év augusztusában kapta meg Keresztély Ágost esztergomi érsek azt a brévét XI. Kelemen pápától, melyre hivatkozva eljárást indított az idős püspök ellen. A pápai levél ugyanis felhívta az ország papságának figyelmét arra, hogy térjenek vissza az uralkodó hűségére. Telekessyre december 18-án mondták ki az ítéletet, amelyet ő 1710. március 20-án vett kézbe, és amely felfüggesztette főpapi méltóságából. Főispáni tisztségétől később, 1710 decemberében fosztották meg. 1711. január 12-én Hatvanban találkozott gróf Csáky Imre váradi püspökkel, akire főpapi és főispáni méltóságait átruházták. Csáky foglalta össze azokat a vádpontokat, melyek 3 fő kérdés köré csoportosultak. Az első szerint a szécsényi országgyűlésen, amely Rákóczit vezérlő fejedelemmé választotta, a püspök ékes, hosszas beszéddel üdvözölte őt. A második vádpont a Habsburg-ház trónfosztási okmányának aláírása volt, vádolták továbbá azzal, hogy ő volt Rákóczi első szenátora.

Ix A püspök félreállítása ellen még a helyszínen szóban tiltakozott, és később persze írásban is. Csáky beiktatásakor is tiltakozásának adott hangot.

|y Mivel Piazza bécsi nuncius sem volt biztos abban a kérdésben, hogy Telekessy félreállítása jogszerű volt-e, hiszen a pápai brévé nem adott a prímásnak felhatalmazást a püspök félreállítására vonatkozólag, utasítást kért a pápától.10 A pápa ezek után feloldotta a prímás ítéletét, amit 1711. június 11-én személyesen Keresztély Ágost tudatott Telekessyvel, azzal az indoklással, hogy a felszentelt püspökre vonatkozó jogfosztó ítéletek kimondását a pápa magának tartja fenn, kiadott brévéjét tehát nem lehet felszentelt püspökökre kiterjeszteni, emiatt a prímási ítéletet semmisnek nyilvánítja. Egyúttal a király is megszüntette a püspök elleni eljárást.

21 Amikor 1699. október 28-án Telekessy Egerbe érkezett, a püspöki rezidencia lakhatatlan volt, ezért a jezsuitákhoz szállásolta be magát. Saját költségén kezdte meg az egri egyházmegye újjászervezését, 1701 augusztusában pedig sikerült visszaszereznie a bécsi Udvari Kamarától az egri püspökség birtokait és dézsmáit. Főpapi munkássága két fő irányban bontakozott ki: megszervezte a papnevelést, ebből a célból létesítette a szemináriumot, valamint helyreállította a tönkrement templomokat, ill. újakat építtetett. A hosszú ideig tartó török hódoltság, valamint a protestantizmus rohamos terjedése a 16. század folyamán súlyos veszteségeket hozott az egyházmegye területén mind a papok létszámát, mind az egyházi épületeket, és elsősorban a templomokat illetően. 1700 és 1708 között helyreállíttatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, a felsőtárkányi templomot, és számos új templomot építtetett a környéken. 1705-ben kezdték meg tanulmányaikat a szemináriumban az első egri papnövendékek. A papnevelő intézet mű17. SUGÁR István 1984. 384-385. 18. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 130-131. 19. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 133. 20. SUGÁR István 1984. 387. 21. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 133. 678