Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

tagok közül is megemlítünk néhány Budapesten lakót: Anka János,

13 Harsányi Zsolt,

14 Gáspár Jenő, Gyomlay László, Kállay Miklós, Lándor Tivadar,

15 Philipp Kálmán, Tóth Tihamér.

16 A pártoló tagok között találunk gyógyszerészt, ügyvédeket, iparosokat, orvosokat, közalkalmazottakat, jogászokat, kereskedőt, földbirtokost, katonatiszteket. Kimondhatjuk, hogy a város lakosságának széles körét mozgatta meg a társaság szervezése és tevékenysége, ami biztos társadalmi és anyagi alapot jelentett. Az évkönyv a tisztikar és a tagság névsora után közli a Gárdonyi Társaság alapszabályait. Hasznos lenne e gondosan kidolgozott okmányt részletesen ismertetni, de hely hiányában csak néhány érdekesebb részletet emelhetünk ki: Az 1. § megállapítja, hogy a Gárdonyi Társaság „. . . Eger város védősége alatt áll". A város „védősége" biztosítja a szélesebb társadalmi alapot és a költségvetési támogatást. Figyelemre méltó, hogy a társaság elnevezésében kezdettől fogva nem volt benne az „irodalmi" szó. Ezzel bizonyára az érdeklődési és tevékenységi kör kiszélesítését akarták lehetővé tenni. A 2. § a-d pontok alatt felsorolja a társaság céljait: „. . . Heves megye íróinak egységes szervezetbe tömörítése . . . hogy a tagok megismerjék egymást. . . felolvasásokkal, ünnepélyek rendezésével, irodalmi termékek kiadásával a tudomány és az irodalom szeretetét és megbecsülését előmozdítsák . . . Eger város viszonyait és múltját behatóan tanulmányozzák és ismertessék . . . Gárdonyi Géza emlékét ápolják. - Feltűnő, hogy ez a célkitűzés általánosabb, mint várható volt: megyei kiterjedésű, tudományos, történeti és általános irodalmi érdeklődésű, csupán az utolsó pontban szerepel a társaság névadója, Gárdonyi Géza kultuszának ápolása. Az 5. §-ban olvashatók a tagság feltételei. Eszerint tiszteletbeli vagy rendes tag csak az lehet, aki a) Heves vármegye területén született vagy lakik, b) Heves vármegye területén fejt ki figyelmet érdemlő irodalmi munkásságot, c) irodalmi munkásságán a Heves vármegyével vagy Egerrel való kapcsolata észrevehető nyomot hagyott, d) aki Gárdonyi Géza életének vagy műveinek méltatásával, Egerrel szellemi kapcsolatba került. Az új tagokat a régi tagok titkos szavazással választják. A rendes tagok száma ötvenet nem haladhatja meg. - A rendes tag két éven belül székfoglalót köteles tartani. A társaság intéző szervei: a közgyűlés, a választmány és a tisztikar. A tanácskozás rendjét meghatározó 17. § sok egyéb mellett ezt az érdekes előírást is tartalmazza: „Beszédet olvasni tilos!" A 31. § a felolvasó ülésekről egyebek között kimondja, hogy azok októbertől májusig tartandók . . . lehetőleg minden második vidéken, a megyében ... Az októberi felolvasó ülés mindig a társaság évi ünnepi nagygyűlése. (Gárdonyi halálának évfordulóján.) ... Az alakuló gyűlés 1923. június 10-én volt. A könyv következő cikke Tordai Ányos főtitkári beszámolója az első négy hónap munkájáról (1923. október 28-i kelettel). Lássunk ebből néhány gondolatot: - Egy évvel ezelőtt Gárdonyi halálos ágya mellett álltunk ezzel a gondolattal: leesett 13. ANKA János, (Mezőtóhát, 1883- ): író, újságíró, szerkesztő. Több regénye, verses-, illetve elbeszéléskötete jelent meg. 14. HARSÁNYI Zsolt, (Korompa, 1887-1943, Budapest): író, újságíró, műfordító. A Budapesti Hírlap, Új Idők munkatársa. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Kora sikeres, népszerű írója volt. 15. LÁNDOR Tivadar, (Nagykanizsa, 1873-1954, Budapest): újságíró, művészettörténész, műfordító. 16. TÓTH Tihamér, (Szolnok, 1889-1939, Budapest): katolikus egyházi író. Hevesen s. lelkész, Gyöngyösön hitoktató, Egerben és Budapesten teológián tanított. Egyetemi tanár, majd veszprémi püspök lett. Népszerű hitszónok, ifjúságnevelési könyvek írója. 667