Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

Korompai János ADATOK A GÁRDONYIRÓL ELNEVEZETT IRODALMI TÁRSASÁGOK TÖRTÉNETÉHEZ Bevezetés A Kisfaludy Társaság, amely egészen napjainkig a magyar irodalmi társaságok mintája maradt, történelmünk hősi erőfeszítésekkel teljes reformkorának derekán, 1836-ban alakult. Kisfaludy Károly emlékére hozták létre barátai és írótársai (Bajza József, Bártfay László, Bugát Pál, Forgó György, Helmeczy Mihály, Stettner György, Szalay Imre, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Walther László). Eredeti célkitűzésük az író összes műveinek kiadása és emlékének méltó szoborral történő megörökítése volt. Ezt a célt megvalósították: összes műveit Toldy Ferenc adta ki, szobrát Ferenczi István készítette el. A munkák kiadásából fennmaradt összeg újabb célok kitűzését tette lehetővé: pályadíjakat alapítottak és ítéltek oda.(Arany János 1846-ban Az elveszett alkotmány című művével, 1847-ben a Toldival nyerte el a Kisfaludy Társaság pályadíját.) Néhány év múlva a társaság tevékenysége tovább bővült, és hamarosan a hazai irodalmi ízlés alakításának és a szépirodalom fejlesztésének fontos tényezője lett. Havonként felolvasó üléseket tartottak, és Kisfaludy Károly születésnapján minden évben közgyűlést rendeztek. Működésükről a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban számoltak be, elindították a Szépirodalmi Szemlét, a Széptani Remekírók és a Külföldi Regénytár című sorozatokat, kiadták a Népdalok és Mondák három kötetét. A szabadságharc leverése után munkájuk tizenkét éven át szünetelt, és 1862-ben kezdődött újra Eötvös József elnökletével és Arany János igazgatóságával. Jelentős kezdeményezésük lett a Szépirodalmi Könyvtár, a Spanyol Színműtár és a Magyar Népköltési Gyűjtemény kiadása. A Kisfaludy Társaság történetének vázlatát

1 azért kell emlékezetbe idézni, mert a Gárdonyi Gézáról elnevezett társaságok megszervezésekor azt vették mintául. Ma is így tesznek az újabb és újabb művelődési egyesületek létrehozói. Napjainkban ismét a reformok korát éljük, az új társulások részt kérnek a társadalom kialakításából. A fővárosi és az egri Gárdonyi-társaságok sorsának megismertetésével ezt a törekvést is szolgálni akarjuk. A Kisfaludy Társaság példáját a fővárosban és a vidéki kulturális központokban számos további irodalmi és közművelődési egyesület követte. Eger, amely régóta jelentős iskolaváros, művelődési központ, szintén rálépett erre az útra. Amikor az Egri csillagok írója a város nevét különösen ismertté tette, mozgalom indult Gárdonyi tiszteletének terjesztésére. Ennek egyik jele volt, hogy 1912-ben, tehát életében elnevezték róla az utcát, amelyben lakóháza áll. Halála után szinte azonos időpontban alakult a fővárosban és Egerben Gárdonyi nevét viselő irodalmi társaság, amelyek azután évtizedeken keresztül hasznos buzgalommal tevékenykedtek. Érthető, hogy a két társaság sorsa igen hasonlóan alakult. Mindkettő jelentékeny hatást gyakorolt tagjainak kultúrájára és életszemléletére, de mindkettőt próbára tették a háború következményei. 1. További részletek Kéky Lajos A Kisfaludy Társaság története с munkájában. Budapest 1936. 657