Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

nosnak. A Szentsír 1816-ban el is készült. Nem tudjuk mennyit egyszerűsödött a tervrajzhoz képest a kész építmény, és annak további sorsáról nincs információnk (46. kép). A barokk Szentsír építményeket a felvilágosodás liturgiát mellőző szelleme kisöpörte a templomokból. „így történhetett meg az is, hogy a sümegi plébániatemplomban egy Szentsír hátteréül szolgáló Maulbertsch-freskót is elfödtek."

82 A Szentsír építményekhez időnként már a feltámadásra és a menybemenetelre vonatkozó ábrázolások is tartoztak. Ilyen 1790 körüli ábrázolásokat ismerünk az egri Rozália-kápolnából (47. kép). A fogsordíszes négyzetes talapzaton, pogácsalábakon álló, lángoló végű piramisok föltehetően egri piktora Kracker műveinek hatása alatt készítette e két festett fatáblát. Az egyik Krisztus feltámadását, a másik menybemenetelét ábrázolja. A két lángoló piramis, mint Krisztus halálon aratott győzelmének diadaljelvényei kerülhettek egy Szentsír építmény mellé. Liturgiái háttere pedig a Szentsírnál kezdődő középkori gyökerű, de csak Közép-Európában fennmaradt nagyszombati szertartás: a Feltámadás.

83 Minden bizonnyal egy körbejárható Szentsír építményhez tartozhatott az a XVIII. századi, bádogra festett, feltámadt Krisztus, melyet a Nemzeti Galériában őriznek. Feltételezésünket látszik igazolni, hogy merész ötlettel a sziluettszerűen körbevágott bádog egyik oldalára a feltámadt Krisztus elölnézetét, másik oldalára pedig hátulnézetét festették meg (48^49. képek). A feltámadás theatrum sacrumához hozzátartoztak a győzelmi zászlóval kezükben égbe emelkedő feltámadt Krisztus-szobrok. Két szemléletes adat is bizonyítja ezt. Garamszentbenedeken a Szentsírhoz tartozott egy feltámadt Krisztus-szobor. Amikor a papság ajkán fölhangzott a Ruserrexit, az Úr koporsója mögül a szobrot láthatatlan kezek szép csöndesen a magasba vonták, amíg a mennyezetig fölvont és felhőket jelképező kárpitok között el nem tűnt.

84 A sárospataki jezsuiták templomában a pap áldozócsütörtök délután a középen fölállított asztalkához ment, amelyen a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobor állott. Szentbeszéd után a szobrot kötéllel fölhúzták a magasba, ahol égő gyertyát tartó angyalszobrok várták. Közben mindaddig harsonák szóltak, amíg a boltozat nyílásán Krisztus alakja el nem tűnt. Ezután föntről különféle ajándékokat szórtak le, amelyeket a nép mohón kapkodott föl.

85 A barokk templominstalláció számos theatrum sacrum típusú műformája közül, még egy csoportról kívánunk itt szólni. Délnémet előképek és művészeti hatások segítségével jelent meg az 1770-es években három különleges szerkesztésű szószék Magyarországon. Az egyik a győri ferencesek templomának berendezéséhez tartozott 1786. december 29-ig, a rend feloszlatásáig. Ezek után került a somlóvásárhelyi plébániatemplomba. A másik, ennek közeli rokona 1780, körül készült a nezsideri templom számára. A harmadik 1770 körüli, a császári templomot díszíti. A szószékek különlegessége abban rejlik, hogy a szokásoktól eltérően a barokk prédikáció színhelyét, hullámtajtékon úszó hajóként ábrázolták. A somlóvásárhelyinél a hajó árbocrúdja a szószék ajtaján aranyozott reliefként mint kereszt, dagadó arany-zöld csíkos vitorlája pedig hangvetőként jelenik meg. A hangvető tetején a Hit allegorikus nőalakja ül, 82. BÁLINT Sándor 1976. 260. 83. A Szentsírhoz vonult papság elénekelte a feltámadás zsoltárát (138. zsoltár), ezután a pap kézbe vette az oltáriszentséget és a nép felé fordulva elénekelte: Pax vobis, ego sum, Alleluja! Utána pedig: Resurrexi! A körmenet a főoltárhoz ment és ott a pap elkezdte a húsvéti diadaléneket: Feltámadt Krisztus e napon, alleluja! . . . RADÓ Polikárp 1957. 110. 84. HAICZL Kálmán 1913. 133. A garamszentbenedeki úrkoporsóhoz tartozó középkori Krisztus-szobor mozgatható karokkal ma is megvan Garamszentbenedeken. Ugyanaz a szobor „támad föl", amely a sírban nyugodott. E pontosítást Szilárdfy Zoltánnak köszönjük. 85. TAKÁCS József 1937. 79. 643