Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

Ez a magyarázata, hogy a jezsuiták budavári templomában miért használtak el hatvan esztendő alatt négy Szentsírépítményt. Az Ugodról származó Szentsírnak még két rokonáról van tudomásunk. Eszterházy még két ugyanilyen Szentsírt rendelt, ugyanattól a mestertől. Az egyiket a pápai plébániatemplom számára, mely ma erősen hiányos állapotban a veszprémi Egyházi Gyűjteményben található. A másikat a pozsonyi koronázó templom számára adományozta.

78 A jeruzsálemi Szentsír mintájára készült aranyozott, festett, tíz korinthoszi oszlop által tartott architektúra, kerubfejes, áttört, aranyozott falainak ornamentikája rendkívül figyelemreméltó (42. kép). Nehezen meghatározható ornamentális stílusának eredete még további vizsgálatot igényel. A jeruzsálemi sírkápolna Raguzai Bonifác ferences gvardián 1555-ös átépítésétől az 1808-as tűzvészig azonos képet mutatott a zarándokoknak. Az ugodi két lépcsőfokú posztamentumon álló lanternás építmény, a tetején elhelyezett kereszttel, a jeruzsálemi Szentsírkápolnáról a XVIII. században ismert leírások és rajzok alapján készülhetett. Ezt látszik igazolni Bernardino Amico ferences szerzetes 1609-ben készült rajza, mely oldalés felülnézetből ábrázolja a sírkápolnát. Az oszlopok közötti emeltzáradékú árkádívek azonossága építményünknél és Amico rajzánál is megerősíti ezt.

79 Számos Szentsír kapcsán ismert, hogy rendszerint társulati tagok, vagy katonák őrizték, az evangéliumbeli sírőrző római katonák mintájára. A sírőrző katonák festett, faragott ábrázolásai is hozzátartoztak a memoria passionis színpadának teljességéhez. A fertőszentmiklósi plébániatemplomból ismerünk egy 1780 körüli Szentsír ajtót, melynek két szárnyán a Krisztus sírját őrző római harcosokat ábrázolták (43. kép). A bal oldali szárnyon két, fegyverére támaszkodva alvót, a jobb oldali szárnyon pedig már a feltámadás tényét álmélkodva csodáló két harcost láthatunk. A festmény kompozíciója és fényeffektusai teljességgel teátrálisak. A három lépcsőfok tetején lévő katonákat erős fény világítja meg, éles árnyékuk színpadiasan rajzolódik ki a világos háttéren. A Biblia tanítása szerint Krisztus halála az egész emberiség előtt megnyitotta az öröklét kapuját, így a hívők számára Krisztus sírjának kapuján belépni, a megváltás misztériumával történő teljesebb azonosulást is jelenthette. Bizonyára nem voltak minden hatás nélküliek azok a sírőrző római harcos alakok sem, melyek a miskolci Mindszentitemplom Szentsírja körül álltak egykoron (44-45. kép). E két sziluettszerűen kivágott, illuzionisztikus rövidülésekkel megfestett alak rutinos festője úgy komponálta meg a figurákat, mintha azok a Szentsír lépcsőjén állva Krisztus feltámadásán álmélkodnának. Sajnálatos módon a miskolci Szentsír építmény egyéb részei elenyésztek, de a két harcos alakja is következtetni engedi, hogy Antonio Galli Bibiena művészetének hatását lássuk bennük. Nincs tudomásunk arról, hogy a Bibiena által 1731-ben készített dürnsteini Szentsír építményéhez hasonló, komplett együttes fennmaradt volna Magyarországon. Giuseppe és Antonio G. Bibiena bécsi szerzetesrendi templomok számára készített Szentsír építményeinek hatásával mindenképpen számolnunk kell. Mint ahogyan Galavics Géza is feltételezte, hogy a színházi szcenikus elemeknek az elterjedése a Szentsír építésnél a Bibiena családnak köszönhető. E tradíció folytatását látja Jean Joseph Chamant holicsi Szentsírjának kialakításában.

80 A miskolcihoz hasonló 78. Az ugodi építmény rokonaira Márton Antal kanonok Úr a veszprémi Egyházi Gyűjtemények igazgatója hívta fel figyelmemet. Itt köszönöm meg a kiállítás megrendezéséhez nyújtott segítségét. Nagy a valószínűsége, hogy az Eszterházy Károly adományozta Szentsír az, melyről Bálint Sándor is hírt adott. BÁLINT Sándor 1976. 260. 79. KROLL, Gerhard 1982. 292/3. sz. kép. Az Ugodról származó Szentsír architektúrája, oromdíszének angyalai és a hozzá tartozó halott Krisztus szobra is átfestettek durván. 80. A Bibiena család Szentsír terveit a bécsi Nationalbibliotek színházi gyűjtemény őrzi. GALAVICS Géza 1984. 246-247. 639