Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

23. kép. Giorgio Sindler: Szent család, 1708. Sopron, Liszt Ferenc Múzeum tektúra sajátos módon nyer értelmet - és ezáltal közelít a theatrum sacrum műfajához - egy XVIII. századi festményen, mely az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges olvasó allegóriáját ábrázolja (kat. sz. 21.). Mária szoborszerű, grisaille-os festésű alakja mögött korinthoszi oszlopos templom-oltár-proscénium karakterű architektúra áll, mint Mária hét fájdalmának és hét örömének színtere, küldetésének misztikus értelme.

40 E képen - a barokk oltárokhoz hasonlatosan - az az egyneművé válás megy végbe, melyben összemosódik kolonnád, hérosz, és szent-alak. „Az építészet nemcsak műalkotás, hanem isteni sugalmazású szent teátrummá lesz. Az architektúra üdvözülni segíti a hívőt."

41 40. Gyakran ábrázolták Mária fájdalmát és örömét párhuzamba állítva, miként az olvasó 15 titkát rózsakoszorúkkal övezetten a celldömölki bencés apátsági templom Rózsafűzér-oltárán. 41. MOJZER Miklós 1971. 55. 613