Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Fajcsák Attila: Az egri kálvária
A harang öntésének idejét, készítőjének nevét sajnos nem tudjuk. 51 A harangot az 1950-es évek elején ismeretlenek lelopták a Gergely-bástya lőréséből, és eladták a MÉH-nek, ahonnan a múzeum akkori igazgatója szerezte vissza. Ezt követően került a kis harang az irodaépület falára, részben díszítő célzattal, részben pedig praktikus szempontból: ezzel jelezték a legutóbbi évekig a Vármúzeum dolgozóinak, hogy megjött az ebéd. A múlt században a kápolnában naponta tartottak istentiszteletet, melynek alkalmából szokás szerint harangoztak. Ezenkívül az István-napi búcsú idején verték félre a kis harangot, néha pedig a város valamely házának tűzbeborulását jelezték vele. 52 Bartakovics Béla egri érsek 1871 nyarán a várat honvédség elhelyezése céljából azzal a kikötéssel engedte át a Magyar Államnak, hogy a Kálvária, s a hozzá tartozó közel háromezer D-öl terület az Érsekségé marad, továbbá, „. . . hogy e helyen az ájtatoskodók az isteni tiszteletet ezentúl is háborítatlanul gyakorolhassák". 53 Egy 1911. január 21-ei keltezésű levél tanúsága szerint felvetődött, hogy a vár területén egy egész ezred számára laktanya épülne, s emiatt a Kálváriát más helyre telepítenék át. 54 Végül is erre a nagyszabású építkezésre nem került sor, és a Kálvária is közel húsz esztendeig még a helyén maradt. Már fentebb írtuk, a Kálvária néhány éven belül a város és környéke egyik jelentős búcsújáróhelyévé vált. Ebben nem kis szerepet vállalt magára a helybéli Servita rend. A kezdeti nehézségekről az alábbi levél tanúskodik, amelyet „több egri buzgólkodó hívek" írtak az érseknek 1837. március 9-én: „Nagy Méltóságú Pátriárka Érsek, Kegyes, és Kegyelmes Urunk! Három évekkel ez előtt, akkori helybeli Fő Tisztelendő Plebanus Urunk által Excellentziádhoz benyújtotí alázatos esedezésünkre szerencsések voltunk Excellentziádnak azon kegyelmét megnyerni; mellynélfogva mi alábbírottak, 's a' velünk együtt buzgólkodni kívánt nagy Számú Kereszténység, az Egri Tisztelendő Servita Szerzetes Atyák Templomábúl a' Boldogságos Szűz Hét Fájdalmai emlékezetére ottan minden hónap harmadik vasárnapján tartani szokott tisztelkedés, és délutáni Litánia után, az Excellentziád által felépíttetett Calvariához Nagy Péntektűi kezdve Szent Mihály napig processiót tartathattunk; - ezen Processio valóságos lelki örömünkre két első években mégis tartatott, mind azért: hogy a' tisztelt Szerzet' Priorja első Esztendőben a' Processiót - Ígérete szerint ingyen tartotta meg; mind pedig azért, hogy annak megtartására a' második, s több következendő esztendőkre a' tisztelt Prior Ur által kivánt, 's általunk megalkotott 700.rft alapítványnak esztendei kamatját 42.rftokban az emiitett processio megtartása dijául azon szerzetnek megfizettük, és jövendőben is magunkat megfizetendőknek minden készséggel, és nyilván kijelentettük; - az eltelt harmadik esztendőben azonban ezen Processio tartás annál fogva szűnt meg, mivel a' tisztelt Servita Szerzet Priorja alapítványunkat, 's ennek évenkinti Kamatját keveselvén, - a' mi mindnyájunk nem kevés botránkozására! - nevezetes mennyiséggel többet vagyis tehetségünket haladó Summát kivánt általunk a' végre alapíttatni, és az alapítványt kezébe letétetni. 51. A harang leírása: a vállon körbefutó szalagban, antiqua betűkkel GOSS MICH IN ERLAU felirat olvasható, amelyet két oldalról szerény díszítmény fog közre. A harang oldalán Szűz Mária domborműve látható, bal kezében liliom, jobbjában pedig rózsafüzér. A harangnyelv kereszt alakú. Felső átmérő: 18 cm; alsó átmérő: 32 cm. Magasság korona nélkül: 26 cm; magasság koronával: 36 cm. Súlya kb.: 3()-4() kg. Sajnos nem deríthető ki, hogy melyik egri mester műhelyében készült. 52. BALOGH János 1881. 171., LÉNÁRT Andor 1982. 15. 53. TÜRK Frigyes 1912. 206., LÉNÁRT Andor 1982. 134. 54. EÉL. Par. Agr. 694/1911. 580
